.
Sámánizmus
Napjaink egyik divatja a sámánizmus. Szinte korlátlan számban képeznek sámánokat, táltosokat spirituális irányzatok, iskolák, egyházak, vagy magánszemélyek (sámánok, táltosok). Mindez nem csoda, hiszen együtt jár a földi ember tudatának tágulásával.
A kiképzett sámánok számának növekedése azonban nem von maga után semmilyen látható következményt a napi életben, például a gondolkodásban, viselkedésben, stb. Ennek oka, hogy az emberek, sőt sokszor maguk az oktatók sem tudják, mit jelent sámánnak lenni. Ilyenkor az 1-2 napos képzés nem más mint egy jó buli.
Tudomány
A minket körülvevő világ, éppen úgy mint mi magunk, mind rezgés. A világmindenség 100%-ban rezgés. Ebből 95% energia és információ. A maradék 5%-ot (csillagok, bolygók, emberek, állatok, növények, stb.) mi anyagnak nevezzük, mely nem más, mint a legsűrűbb rezgés. Nem létezik legkisebb anyagi részecske, nem létezik az anyag legkisebb eleme (építőköve), mert az, rezgés, állóhullám. Az állóhullám jellemzője, hogy csak akkor létezik, ha egy folyamatosan jelen lévő külső erő fenntartja azt jól meghatározott logisztikával. Az 5% anyag, a 95% energia és információ által van körülvéve, akár egy szivacs a víz által, egy tál vízben. A külső energia és információ nem csak körülveszi az anyagot, hanem át is hatol rajta, mint a víz a szivacson. Ezen túlmenően, a külső energia és információ egyenesen meg is határozza az anyag megnyilvánulását, viselkedését.
Mindenki játszott már gyermekkorában egy tál vízzel a kezében. Ha a tál egyik oldalát megbillentjük, akkor egy hullám keletkezik, amelyik a tálról visszaverődik és visszatér a kiindulási pontba. Ha viszont a tál egyik oldalát ütemesen mozgatjuk, akkor a hullám egy helyben áll és látható módon a víz felülete nem sima, hanem egy állóhullám látható, mintha megfagyott volna. Az állóhullám jellemzője, hogy csak akkor létezik, ha folyamatosan, külső forrásból fenntartjuk, tehát energiát igényel és nem utolsó sorban egy precíz irányítást, vezérlést. Amit nem találunk, az anyagi világot alkotó végtelen nagy állóhullám halmazt fenntartó erő és információ. Pedig ennek is kell lennie. A ceruza a kezünkben, állóhullámok halmaza. Ha megszűnne az állóhullámokat fenntartó láthatatlan és megfoghatatlan erő, akkor eltűnne a ceruza. Mindez érvényes az egész világmindenségre, amelyiknek mi csak egy kis részét látjuk, sejtjük. A gravitáció, a tömegvonzás nem más, mint a rezonancia jelensége. Így megérthető, hogy minden anyagnak köze van egymáshoz, egymásra hatást gyakorol, a fizika törvényei szerint.
Az ősi sámáni tudás
A fentieket mind tudta a maga egyszerű formájában az ősi idők sámánja. Fogalma sem volt rezgésekről, de tudta, hogy a világmindenségben minden él, minden egy, minden mindennel összefügg, minden mindennel kommunikál, azaz információt cserél és van valami megfoghatatlan, ami mindezt összerakta és napi szinten működteti.
A sámánok tudták, hogy a természet a maga törvényei által intelligens, tudatos, és képes regenerálódni. A sámánok célja mindig az volt, hogy harmóniában éljenek a természettel, és ezt a harmóniát megteremtsék másokban is.
A sámán rendszerint magányosan élt, életét ennek az egységnek szentelte. A sámánban a jin és jang egyensúlyban volt, nem volt szüksége embertársra. Amolyan kirekesztett volt, akit eltartott a törzs, tisztelte, félte és segítségét kérte.
A sámán nem tartozott semmilyen vélt vagy valós irányzathoz, sem jóhoz, sem rosszhoz, sem fehérhez, sem feketéhez. Ez a spirituális világ pereme. A sámán mindig a maga elgondolása szerint cselekedett és képes volt a létezés különböző szintjeit (rezgéseit) megszólítani, használni, vezérelni.
Sámán az lehetett, aki erre született, akinek ez volt a karmája, sorsa. Az ősi magyar mondavilágban nagyon sok leírást kapunk a sámánok életéről, fizikai életüket kockáztató megpróbáltatásokról melyek által váltak sámánná.
Minden ma ismert spirituális és anyagi szintű tudás gyökerei megtalálhatók a sámánizmusban. E csodálatos módszer egyszerű és tökéletes választ ad az élet kérdéseire, kihívásaira.
Sámánnak lenni nem más, mint egy életmód és egy tudatállapot együttes jelenléte.
A sámánizmus a keleti népeknél jelent meg, akik ezt magukkal vitték vándorlásaik során. Szent István kiirtotta ugyan a sámánizmust, azonban ennek nyomdokán a táltosok jelentek meg. Amíg a sámán főleg spirituális tudásban volt erős, a táltos inkább anyagi, materiális tudásban jelentkezett, a spiritualitás kezdett háttérbe szorulni. Sok magyar uralkodó táltos volt.
Szibéria területén még ma is élnek népek, népcsoportok, törzsek, ahol most is működik a sámánizmus.
Sámánizmus napjainkban
Sámán = életmód (a természettel együtt él) + tudatállapot (uralja az anyagi világot).
Hogy tudna ma sámánnak lenni az, aki fél az anyagi világtól? Aki fél attól, hogy elveszik a házát, mert nem tud törleszteni; aki félti az autóját, hogy el ne lopják; aki egész nap a pénzt hajtja; aki a megélhetésért másokat megaláz, becsap; aki a televíziók tudatszint romboló műsorain alszik el; aki azt hirdeti magáról, hogy gyógyít, természetesen pénzért?
A modern világ keretei között senki nem lehet sámán. A spirituális adottság messze kevés ahhoz, hogy valaki sámán legyen. A sámán harmóniában élt önmagával és a természettel, és ezt a harmóniát igyekezett megteremteni másokban is. Ez volt a gyógyítás. A mai ember félelemben él, és ezt igyekszik megteremteni embertársaiban, még azokban is, akiket a legjobban szeret.
A természetben élni, ma már csak a kimondottan elmaradottnak nevezett területeken lehet. Ilyen helyeken élnek még sámánok. A legtöbb nyugat európai országban egyenesen tilos az erdőben élni. Nem lehet egy jurtát kihelyezni és kiköltözni. A modern világ csak a híd alatti életet engedélyezni, ez azonban nem az a közeg, ahol sámánok születnek. Sajnos.
A sámánizmus feltételezi az egységet (egy-ség), azonban a modern világban a félelem (fél-elem) az úr, a félelem irányít, ellenőriz és büntet.
Spiritualitás és tudatszint
Az ember test, lélek, szellem egysége. A spiritualitás egy bizonyos érzékenységet jelent a lélek és a szellem irányába. Bár az emberek többsége materialistának vallja magát, mégis a földön élő emberek 90%-a spirituális, azonban nem is tud róla, nem törődik vele, úgy hal meg, hogy sosem aknázta ki ezt a lehetőséget. Sok embernél a spiritualitás kimerül a scifi filmek nézésében.
A tudat egy bizonyos tudásszintet jelent, ahonnan látjuk az életet. Nem hitet. A hit azt jelenti, hogy valamit nem tudok, de valakinek elhiszem amit mond, igaz sok bennem a kérdés, esetleg kétség. A tudás azt jelenti, hogy kétségem sincs valami felől, nem kérdőjelezem meg. A hit átalakulhat bizonyos körülmények között tudássá. Azonban a tudás sosem lesz hit. A tudat mögött rejtőző tudás nem lexikális, bemagolt információhalmaz, hanem világnézeti, világszemléleti információ. Sok, az anyagi világhoz kötődő nagy lexikális tudással bíró híres ember, nagyon alacsony tudatszinttel rendelkezik. A tudat olyan, mint amikor egy kilátótorony különböző emeleteiről mindig ugyanabba az irányba nézünk, például keletre. A földszinten bokrokat látunk, az első emeleten fákat, a másodikon az erdő felett nézünk el, a következő szinten már csak színfoltokat látunk, míg a legfelső szinten az eget. Ugyanoda nézve, mindig mást látunk.
A megélhetési spiritualitás nem jelent kötelezően magas tudatszintet. A magas tudatszint sokszor kifullad a scifi filmek nézésében.