Túlélni …

.

Egy kedves ismerősöm ajánlott egy érdekes cikket (itt megtekinthető). Elolvasva, mondhatjuk, hogy van benne sok igazság, azonban én nem annyira a tudatos létszámcsökkentést emelném ki, hanem a fogyasztói társadalom önszabályzó mechanizmusát. Konkrétan az egész világ illúzió, és az emberiség történelmében minden rendszer eddig a saját túlfejlődésébe bukott bele. Ez nem más, mint minden rendszer önszabályzó mechanizmusa. Jelenleg is ez történik.

Bár a modern ember technikája nem ismer határokat, azonban genetikailag az ősember szintjén vagyunk. Az életkörülményeink eltérnek a genetikai szükségleteinktől. Mondhatni szakadék tátong közöttük.

Szükségünk van tápláló ételekre (kalóriaszegény, alacsony glikémiás indexű, optimális összetételű, egészséges zsírok, stb.), és ehelyett ennek az ellenkezőjét esszük, tartósítókkal és ízfokozókkal dúsítva. Alexis Carrel (1873-1944) francia fiziológus, a transzplantáció nagy híve és kutatója, 1912-ben orvosi Nobel díjat kapott munkásságáért. Azt kutatta, hogy mennyit képes élni a sejt. Híres kísérlete arról szólt, hogy vett egy csirkeszívet, gépekre kötötte, fiziológiás oldatba helyezte, és úgy működtette, ahogy a csirkében is működne, csak nem vért, hanem ahhoz hasonló oldatot pumpált. A szívsejteket ideális táplálékkal táplálta, és a sejtben keletkező salakanyagokat teljes mértékben eltávolította. Gyakorlatilag egy ideális állapotot teremtett a szívsejtek számára. Mivel több mint 30 évig !!! működött kifogástalanul a csirkeszív, arra a következtetésre jutott, hogy a sejt ideális körülmények között gyakorlatilag halhatatlan, az öregedésnek semmi köze a genetikához, sejtszinten. A csirkék néhány évig élnek, ehhez képest 30 év után a kísérlet úgy végződött, hogy egyik reggel, mikor Alexis Carrel már nagyon megunta  az “örök” működést, egyszerűen lekapcsolta a gépeket.
Érdemes tehát elgondolkodni azon, hogy mennyire számít az, hogy azt esszük-e amire a sejtjeinknek, a szervezetünknek szüksége van, vagy ez egyáltalán nem számít. Illetve érdemes elgondolkodni a folyamatos salaktalanításon is. A hosszú élet titka nem a csodaszerekben van, hanem materiális tekintetben a helyes életmódban.
A modern társadalom szénhidrát diétán él. Nem kell jósnak lennie egyik egészségügyi világszervezetnek sem ahhoz, hogy tudják, hogy kevesebb mint 10 éven belül hatalmas robbanás lesz a cukorbetegek számában a modern világban. Nyilán aki erre felkészül, az majd anyagilag jól jár legyen az akár a gyógyszeripar, akár az élelmiszeripar.  

Szükségünk van rendszeres mozgásra. A testünket egyáltalán nem érdekli, hogy nem érünk rá, hogy nincs kedvünk hozzá, esetleg nincs hol mozogni, vagy csak lusták vagyunk. A mozgás a természetben történik és nem zárt helyeken. A konditerem, aerobic szép testet tud építeni, de nem helyettesíti a természetben történő mozgást. Sajnos “mozgás” kapszula nem létezik. Az első aki ezt feltalálná, ő lenne a világ leggazdagabb embere egy hét alatt.

Szervezetünknek szüksége van a lelki nyugalomra is. Az ősember is átélte a stresszt, mikor futott a medve elől. Aztán lenyugodott. A stressz egy felfokozott izgalmi állapot, amely alatt a szervezet másképp működik, mint amikor tövig nyomjuk a gázt. Az autónak sem lesz semmi baja, ha rövid ideig, időnként túlpörgetjük. Azonban ha mindig padlógázzal közlekedünk, akkor hamar leamortizálódik.  A modern ember egész nap stresszben él, ezen kívül aggódik, fél, szorong. Olyan dolgok miatt retteg, amire nincs is ráhatása. Így nyilván már harmincéves korára egy vagy több krónikus betegségben fog szenvedni.

A föld, víz levegő szennyezett. A profitot nem érdekli az egészség. Az életet pedig a profit. Így a kettő elmegy egymás mellett. Az emberiség pedig a két szék között a padlóra kerül. Ha nem vagyunk hajlandóak ép ésszel kompromisszumot kötni, akkor majd az “autofeedback” önszabályzó mechanizmus megteszi azt. Az mindegy, hogy a világban ki oldja ezt meg és milyen módon. Mindegy hogy melyik diktátor és milyen módon “oldja meg” a “visszacsatolást”, és az sem érdekli a létezést, ha ez fájdalmas lesz. Ugyanis a világ a fizika törvényei szerint működik, és matematikailag leírható előre, hátra. A fizika erőinek nincs érzelme. Amikor a cunami elsöpör több ezer embert, akkor nem lesz bűntudta, hanem megoldott egy energia kiegyenlítődést.

Az egészségügyi ellátórendszer egyre komplexebb, egyre nagyobb létszámú, ugyanakkor az emberek egyre betegebbek. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a modern társadalom haldoklik, és gyógyszerek, gépek és egy komoly kiszolgáló ágazat tartja életben, hiszen nincs olyan ember, aki ne szenvedne valamilyen civilizációs betegségben. Hozzá is szokott ehhez a társadalom, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az ízületi fájdalmak a köztudatban nem számítanak, viszont a daganattól retteg mindenki, mert az gyorsan tud ölni.

.

Túlélni, de hogyan?

Csak tudatosan lehet túlélni.

Aki megérti, hogy fontos a táplálkozás, az megnézi mit eszik. Tudatosan választ. Nyilván ez több figyelmet, energiaráfordítást és több pénzt is igényel, de cserébe kapunk egy kis egészséget, mely azért hamar megtérül. Aki mellé tud tenni egy napi félórás-egyórás rendszeres testmozgást, az még előrébb van. Aki nem veszi magára azokat a negatív ingereket, amelyek őt nem érintik, annak sokkal könnyebb a lelke.  Nem kell nézni a népbutító műsorokat, válasszuk csak azt az egyet, amelyik jó. Olvassuk csak azt az újságot, amelyik jó érzéseket kelt bennünk. Ha éppen nincs ilyen a látóhatárunkon belül, akkor ne olvassunk újságot.  Olvassunk olyan könyveket, melyek a tudatunkat fejlesztik, stb. Ne aggódjunk azért, hogy a világ másik részén árvíz van, mert eddig is volt, és nem múlik rajtunk semmi. Ne akarjunk másokat megváltoztatni, hanem változzunk meg mi magunk, legalább egy nagyon kicsit. Ha betegek leszünk derítsük ki a betegség hátterét. Az egészségügy képes megmenteni az életünket egyszer, kétszer, és a szervezetünk képes teljes mértékben regenerálódni. De ne akarjuk, hogy a helytelen életvitelünket a gyógyszer oldja meg. Nincs az a gyógyszer és orvosi beavatkozás, amelyik elválik a párunktól mi helyettünk, mikor kiderül, hogy a rossz párkapcsolatból fakadó lelki betegségekből nőgyógyászati daganat alakul ki. A húsz éves kortól szedett vérnyomáscsökkentő sem helyettesíti a szükséges életmódot, és bármelyik orvos elmondja, hogy hosszútávon érvényesülni fognak a mellékhatások. Hasonlóan az emberek többsége úgy véli, ha cukorbeteg és gyógyszert szed, akkor még korlátlanabbul ehet mindent, mint egészséges embertársai.

.

A választás szabadsága

Az életben válaszok nincsenek, csak lehetőségek. Vagy ezt teszem vagy azt. Egyik sem jó és nem rossz, de mindegyiknek lesz következménye.  Aki tudatosan él, az egészséges lesz, képes a faj fenntartására. Beteg ember beteg utódokat hoz létre (amelyek már nem képesek a faj fenntartására) és maga is sokkal hamarabb meghal, mint kellene. Ezt nevezem én evolúciónak. A természet védi és nemesíti önmagát, csak az az egyed marad életben, amelyik életképes. Amelyik ismeri az élet működésének elvét, és alkalmazza az élet törvényeit. Hogy éppen ki vagy mi valósítja meg a szelekciót, az a létezésben abszolút nem számít. Lehet ez atombomba, éhínség, világháború, UFO támadás, természeti katasztrófa, stb.

Mindenki maga dönt, hogy hova tartozik. A döntés nem más, mint egy tudatos életmód megléte vagy meg nem léte.



Comments are closed.