Növény, állat, ember – evolúció?

.

Ember

Azt már mindenki hallotta, hogy az ember test, lélek és szellem egysége. Ezt van aki elfogadja és van aki nem, azonban az élet mindenkit tud olyan helyzetek elé állítani, amikor elfogadja ezt. Tény viszont, hogy nagyon kevesen tudják, hogy konkrétan mindez mit is jelent. A neten még nem találtam rá valós magyarázatot, leginkább csak misztikus, megfoghatatlan meséket, igaz gyönyörű szép képekkel illusztrálva. Ezért most elmondom, egyszerűen, érthetően.

A szellem örök és végtelen, egy nagyom magas szintű rezgés. Isteni szintű rezgés. Isten számomra a világmindenség tudata. A szellem isteni mivolta miatt, minden embereben ott van isten. Ez a szabad szellem amelyik az univerzumban korlátlanul jelen van, úgy dönt, hogy színészként megél eseményeket, érzéseket, élményeket gyűjt. Teszi mindezt egy sokkal alacsonyabb szintű rezgéssíkban, az anyagi világban, az anyagi világ színpadán. Ehhez még azt is bevállalja, hogy bizonyos korlátok közé kényszeríti saját magát. Azonban ez a végtelenül magas tudat, végtelenül magas szintű rezgés, köszönő viszonyban sincs az anyagi világgal. Olyan mértékben eltérnek egymástól, hogy nem is tudnak egymással kommunikálni. Ez a szellem fel sem tudja fogni és meg sem tudja érteni az anyagi világot, nem hogy érvényesülne benne.

Ahhoz, hogy a szellem meg tudjon nyilvánulni az anyagi világban, szüksége van egy köztes rezgésre, mely a lélek. A lélek köti össze a szellemet az anyagi testtel. A lélek mindig egy adott bolygóhoz kötődik. A Föld esetén a szellem mikor úgy dönt, hogy megnyilvánul a Föld nevű színpadon, akkor felveszi a Föld egyenruháját, mely egy, a Földhöz kötődő lélek. Ez nem más mint egy kevés földi anyag (ez az a pár gramm, amivel minden ember könnyebb lesz halálakor) és nagyobb mennyiségű magas szintű rezgés, de nem annyira magas mint a szellem. A szellem a Föld egyenruhájában van kb. 26.000 évig, illetve ettől eltérően addig, amíg itt meg szeretne nyilvánulni. A Föld nevű színpad mögött az “öltözőben” ül és készül a szerepére. Mikor belép a színpadra (megszületik), akkor felveszi a szerepének megfelelő anyagi ruhát és játszik. A szerepe végeztével leteszi az ideiglenes anyagi ruhát (halál), visszamegy az öltözőbe (szellem a földi lélekruhában) és készül a következő szerepre. Mikor már sokat szerepelt és megunta, vagy megtanulta amit szeretett volna, akkor itt hagyja a Föld nevű színpadot, ekkor leteszi a Föld egyenruháját, a lelket és mint puszta szellem tovább megy, új kalandok felé, egy másik színpadra.

Az ember esetében a szellem a tobozmirigyben lakozik. A lélek az auránk, amelyet mindenki képes látni. A test, maga az emberi test, a maga fizikai valóságában. Olyan ez, mint egy taxi – sofőr -utas hármas. Az emberi test maga a taxi. A gépet kezelő személy a lélek. A szellem a főnök, aki csak nagyvonalú utasításokat ad. Hogy még érdekesebb legyen a dolog, a testnek is van saját tudata, az az ego. Konkrétan a szellem kiadja az utasítást, hogy induljunk jobbra, mert úgy látja, hogy arra van az elérni kívánt cél. A kezelő személy (sofőr), a lélek pedig kezdi kezelni a gépezetet, amelyik elindul és vagy hallgat a lélek vezetésére, vagy a maga feje után megy, azaz az ego átveszi a hatalmat a test felett.

Ha a szellem által kijelölt utat a taxi nem tudja tartani, mert a gépezet önállósította magát (ego), akkor a lélek egyre jobban igyekszik korrigálni, majd végül belefárad. Ekkor alakulnak ki a lelki betegségek. Ha a lélek beteg, akkor ennek materiális következményei is lesznek, betegségek. Egy idő után, ha már a szellem sem bírja követni az eseményeket és rájön, hogy ő hiábavalóan, feleslegesen ad utasításokat, mert úgysem az történik amit ő szeretne, akkor megnyomja a fizikai önmegsemmisítő gombot, mely az autoimmun betegség. Ez a szellem-lélek öngyilkossági kísérlete. “Ebből elég!” – felkiáltással, ezt nem csinálom tovább. Olyan autóba nem ülök, amelyik nem hallgat rám. A betegség egy módosult tudatállapot, akár a drog, az alkohol, a cigaretta, vagy az édesség.

A materiális jólét is kihat a lélekre. Ha egy olyan autópályán haladunk, amelyik nyíl egyenes és nem ér minket semmilyen inger, az unalmas. Az unalomban elfáradunk, esetleg elaszunk. A modern ember, azáltal, hogy megteremtette magának a materiális biztonságot, lelki és szellemi síkon unalmassá tette az életét. Nincsenek világháború, nincsenek nagy betegségek, elérhető az orvosi ellátás, mindenki tud enni valamit, van nyugdíjrendszer. Most nem az ellátások minőségéről beszélek, nem sok élelmiszer egészségtelen voltáról, hanem arról a tényről, hogy ezek vannak. És ez lelki nyugalommal tölti el az embert. Innentől kezdve a lélek unatkozik, elsorvad. Hogy ez ne így legyen, kitalál magának történéseket.
Jobb esetben el kezd érdeklődni a spiritualitás világ irányába, és csatlakozik valamely irányzathoz. Innentől kezdve mozgalmas lesz az élete, és radikálisan meg is változik. Kész vicc, hogy a materiális biztonság generálja a spirituális emelkedést. Ezt el nem hinnék a materialisták. Azért ébred korunk emberisége, mert ez törvényszerű a jelen materiális viszonyok között. Az életben nincs jó és nincs rossz, és mindennek van következménye, rendszerint olyasmi, amire nem is mernénk gondolni. De ettől érdekes.
Szintén gyakori a kaland keresése. Az emberek beutazzák a világot, hogy találjanak kihívásokat, hogy a lelkük ne unatkozzon, hogy a “sofőr” vezessen kihívásokkal teli úton. Ha már az élet nem ad kihívásokat, akkor talál magának.
Rosszabb esetben az unatkozó szellem-lélek páros rosszat tesz másoknak, feljelenti a másikat (életkarmát generál), megbünteti a másikat, megnyomorítja a másik életét, értelmetlen módon bíróságokon pereskedik, illetve sok olyan dologba kezd bele, amelyiknek értelme erősen megkérdőjelezhető, viszont előre ki nem számítható és hosszú, több éves folyamat. Ide tartozik még a mások fizikai bántalmazása is, például a terror támadások, kisebb országok megtámadása, kisebb helyi háborúk, forradalmak, saját nép sanyargatása. A szellem-lélek páros  olyan mint a katona, ha unatkozik, akkor vagy önként tanul (spirituális fejlődés), vagy “rosszat” tesz.  Ha az élet nem foglalja le, akkor majd ő saját magát. Vagy így, vagy úgy.

.

Növény

A Földön mindennek van lelke. A növénynek, az állatnak, az asztalnak, az autónak, a villanyoszlopnak. A valós életben nincs élet és halál, élő és élettelen. Ugyanis minden rezgés, ugyanolyan rezgés, az egyetlen különbség élő és élettelen között a regeneráció képessége, bár ennek a mértéke is különböző. Minden anyag ami a Földé, annak van lelke. Úgy kell elképzelni, mintha lenne egy egyméteres mérőszalag, amelyiknek fele a számunkra látható tartományba esne, míg a másik fele egy szabad szemmel nem látható tartományba, de ki tudnánk következtetni, hogy az a másik fele is létezik és a kettő az egy egész. Hasonlóan a Föld mint anyag látható, de létezik maga a gravitáció is, és a kettő együtt alkot egy egészet. Bár nem látjuk, de érezzük, hogy van gravitáció. Sőt ha nem lenne a szabad szemmel nem látható gravitáció, akkor nagyon nagy bajban lennénk.

A növény esetében a lélek-test kötődés nagyon szoros. A lélek felelős az életben maradásért, a fejlődésért, a regenerációért. A lélekben egyetlen program fut, a fajra jellemző program. A növények regenerációs képessége a legnagyobb. Akárhogy vágjuk a növényeket, azok képesek újra kihajtani. Amikor egy növény kipusztul, akkor már nagy gond van. A növények lelkei kommunikálnak egymással. Gyakorlati példa, hogy amikor kártevők támadnak meg egy fát, akkor a szomszéd fa is előre felkészül a támadásara, ugyanúgy összecsavarodnak a levelei, pedig még egy kártevő sem jelent meg azon a fán. A növények csak kívülről képesek megbetegedni, belülről nem. Nincs lelki beteg növény.

.

Állat

Minden állatnak van lelke. Ebben olyan, a fajra jellemző program fut (ösztön), melynek célja a fennmaradás. Az állatoknál a regeneráció mértéke bár nagy, de mégis sokkal kisebb, mint a növényeknél. Minél egyszerűbb az állat, annál jobb a regeneráció. Például ha egy gilisztát több darabba vágunk, akkor több példány lesz belőle és tovább él mind. Egy fejlettebb állat esetén ez már nem működik. Bár kísérletileg elektromágneses terekkel tudtak már magasabb szintű állatoknál is utólagos végtag növekedést produkálni.

Az állat lelke a Földé. Mikor egy kutya elpusztul, akkor a lelke feloldódik a Föld rezgéseiben, és az a lélek ugyanolyan formában többé nem tér vissza. tehát az a kutya nem fog többé leszületni sem kutya, sem macska, sem más formában. Olyan ez, mint amikor a gyerekek gyurmáznak. Készítenek egy kutyát, majd belegyúrják a többi gyurmába és készítenek egy macskát. Lehet hogy az előző kutya gyurmájából egy kevés anyag most felhasználásra kerül, de az is lehet, hogy nem. Igazából nincs jelentősége.

Addig, amíg a növény belülről nem tud megbetegedni, azaz nem tud lelki beteg lenni, addig egy állat igen. Minél magasabb rendű, annál inkább. Kutyák, macskák, majmok, ketrecbe zárt állatok gyakran lelki betegek, ha nem is pusztulnak el, de például nem hajlandók szaporodni és látható módon nem boldogok, életük nem boldog, csak szenvednek.

.

“Élettelen” tárgyak

Az élettelen tárgyaknak is van lelkük. Minden bolygón a lélek az anyag kiegészítése, melyet materiális szemmel nem látunk. Olyan ez, mint ahogy minden embernek vannak emberi kapcsolatai. Fizikailag látjuk a barátunkat/barátnőnket, de szabad szemmel nem látjuk az ő emberi kapcsolatait. Ez a kapcsolatrendszer csak akkor fog értelmet nyerni, mikor sorra bemutatja őket nekünk. Mert ezentúl, ha tetszik, ha nem, ezekkel az emberekkel is számolnunk kell, életünk további részében.

Az élettelen tárgyak aurája ugyanúgy látható, mint az élőké. Struktúráját tekintve az élettelen tárgy ugyanolyan rezgés mint az élő. Egyetlen különbség a regeneráció hiánya. Valami olyan módon történt beavatkozás vagy a természet részéről, vagy a mi részünkről, hogy a lélek nem tudja elindítani a regenerációs folyamatokat anyagi szinten. Tehát az autónknak is van lelke, de sajnos nem regenerálódik, így drága pénzért szervizbe kell őket hordani, ahogy ezt nagyon jól kitalálta a fogyasztói társadalom.

Az atlantiszi technológiát használó társadalmak nem csak az anyagot látják, hanem annak a lelkét is. Konkrétan látják például egy ágy lelkét, és ki tudják belőle olvasni az ágy történetét. Bármikor tudják, hogy mikor készült, kik használták, milyen rezgést adtak át a benne alvók, stb. Számukra látható módon egybeolvad maga a tárgy és az ő lelke.

Ezért fontos például, hogy milyen táplálékot veszünk. A piacon vásárolt alma, amit egy olyan embertől veszünk, aki imádja az almafáit, imádja az almáját, teljesen más hatással lesz ránk, mint például a legbiobb bio élelmiszer, amit nyomorúságos pénzért “rabszolgák” szüretelnek, majd egy-két olyan viszonteladó kezén megy át, akit csak a pénz érdekel és az egekbe emeli az árat azért, hogy egy újabb terepjárót vegyen. Más lesz a táplálék rezgése, a hozott információ.

.

Evolúció

A minket körülvevő világ a mi játszóterünk, a mi színpadunk. Mint amikor a kisgyerek játszik egy kővel. Kézbe fogja és azt mondja, hogy ez egy autó. Aztán fél óráig húzza-vonja a szőnyegen, mint egy autót. Mikor megunja, akkor ugyanarra a kőre azt mondja, hogy hajó. Ekkor a szőnyeg tengerré változik és a következő fél órában a kő hajóként úszik a vízen. A minket körülvevő világ, növények, állatok, élővé, színessé teszik a színpadunkat, amiben mi megnyilvánulunk. Ennyi és nem több.

Az ember teljesen más struktúrájú. Mondhatni hogy e struktúra szerint nem illünk bele a környezetünkbe. Az embernek van tudata. A növénynek és az állatnak nincs. Ez a tudat a szellem. Az ember csak materiálisan hasonlít a környezetére, azaz szén alapú, és a környezetéből él, az eszi bizonyos mértékig.

Tehát az, hogy a növényből állat lett, majd ember, így ebben a formában nem állja meg a helyét. Mert az lehet, hogy a paprika elindult és macska lett belőle, de egy állatból nem tud csak úgy magától ember lenni, még a végtelen is rövid idő ehhez, ugyanis teljesen más az emberi környezet és az ember struktúrája. Az ember éppen a szelleme (tudata) révén más mint a környezete.

.

Klónozás

Érdekes kérdést vet fel a klónozás, mely ma már egy működő technika. Sőt, a sumer időkben is alkalmazták, mikor Osiris és Seth életre-halálra harcoltak Egyiptom birtoklásáért (i.e. 9.780 körül). Osiris meghalt. Felesége Isis (aki egyébként féltestvére volt) gyereket szeretett volna. Isis apja Thoth, profi génsebész, megoldotta a feladatot, így született meg Horus, aki megszólalásig hasonlított az “apjára”, Osirisre, mind külsőleg, mind belsőleg, sőt ugyanazokat a célokat követte, mintha apja feltámadt volna.

A klónozás nem más, mint másolás. Ez azonban csak és kizárólag földi szintű másolás. A lelket és testet le lehet másolni, de a szellemet nem. Ugyanis a szellem egy messze magasabb szintű rezgés. A valóságot le lehet fényképezni. Ez egy másolás. nem adja vissza az eredeti 3D világot, de hasonlít rá. Aztán ezt a fényképet is másolhatom, akárhányszor. De egy fénykép sosem lesz az eredeti világ. Még különböző szoftverekkel animálhatom is a 3D valóságot, de az csak egy illúzió és messze nem a valóság.

Egy növényt, vagy egy állatot klónozni azt jelenti, hogy lemásoljuk testét, lelkét. Megdöbbentően hasonló lesz. A teste genetikailag hasonló lesz, bár másoláskor kihangsúlyozódnak a génhibák (szerintem a materiális eljárás könnyen tökélesíthető). A lelke is tejesen hasonló lesz, hasonló program fut benne, mint amikor egy programot lemásolunk. A lélek másolása tudattalanul történik. Addig, amíg a materiális másolás komoly technikai hátteret és szaktudást igényel, addig a lélek úgy automatikusan másolódik, mint az anyag láthatatlan része. Olyan ez, mint amikor az ember megnősül, ha akarja, ha nem, kap ajándékba egy anyóst. Aztán hogy mit kezd vele, az az ő dolga.
A FÖLDÖN ANYAGOT MÁSOLNI CSAK AZ ANYAGHOZ TARTOZÓ LÉLEKKEL EGYÜTT LEHET. Hiába csak az anyagot másoljuk, az anyag láthatatlan része a lélek, és az is másolódik kötelező jelleggel. Ugyanis a Földön nincs anyag lélek nélkül.

Az ember másolása, klónozása már érdekesebb. SZELLEMET ALACSONYABB SZINTEN MÁSOLNI NEM LEHET. Ezért az ember klónozása azt jelenti, hogy létrehozunk egy állatot, amelyik testben és lélekben hasonlít az eredetire, de nincs szelleme. Amíg az állat másolásakor a lelkében az eredeti, a fajra jellemző program fut (mert azt másoltuk), addig egy klónozott ember lelkében az eredeti ember lelkében futó program fog futni. Ezért a másolat egy ösztönlény lesz, mely egy az egyben az eredetivel hasonló. Egy élő robot. És már el is jutottunk odáig, hogy az ideális hadsereghez nem kell más, mint egy kellően agresszív, jó harcos katonát kellő létszámban klónozni. Ő az igazi harcoló robot. Egy gyilkoló gép. Jól lehet a lelkét programozni, mert nincs tudata, nincs szelleme. A nem létező szellem sosem fog a lélek ellen fordulni, csak azért mert a megélt szerep nem tetszik.

Ugye mennyi ilyen scifi van már? Talán nem véletlenül…

.

Fogantatás

Ez az a “módszer” ahogy a szellem-lélek páros kötődik az anyagi testhez. Erre a kétnemű világokban csak a nő képes, dimenziókaput nyit és egy lélekbe öltözött szellemet köt a megtermékenyített petesejthez. Az ősi magyar mondavilág nagyon szépen leírja, elmeséli, hogy mi történik ilyenkor. Nő nélkül nincs fogantatás, csak maximum klónozás.

A sumer történelem erre ékes példa. Az annunaki faj jó 470.000 évvel ezelőtt erre vetődött, és igyekeztek valamilyen relatív értelmes fajt létrehozni abból, amit itt találtak. Genetikai kísérletek sokasága által, aminek részeredményei voltak például a görög mitológiából ismert szörnyek, létrehozták a homo sapiens-t. Az eljárás lényege az volt, hogy az itt található állati fajokat igyekeztek keresztezni saját genetikájukkal. A természet letiltja hogy nagyon eltérő fajok kereszteződjenek, például az egér az elefánttal, de jó genetikai ismertekkel fel lehet oldani ezeket a korlátokat. Így az annunaki űrhajósnők méhébe beültették a genetikailag “felszabadított” állatok spermáját, és várták az eredményt. 9 hónapra meg is lett az eredmény, mely először nem volt képes szaporodásra (akár az öszvér), de újabb genetikai beavatkozás révén létrejött az előember. Fogantatáskor az annunaki űrhajósnő egy dimenziókaput nyitott és egy szellem-lélek pársot kötött az ő petesejtjéhez, melyet megtermékenyített egy majom sperma. A fenti folyamat kikísérletezésére az annunakik legalább 200.000 földi évet szántak. Egyszerűen nem ismertek más módszert.

Azonban idővel ők is fejlődtek. A Horus esetnél már klónozásról beszélünk. Horus egy az egyben az apja volt. Viszont nem volt szelleme.

.

Szervátültetés

Azok, akik szervátültetésen esetek át, gyakran panaszkodnak olyasmire, hogy kettős személyiségük lett. Valami átjött a szervvel együtt. Szervátültetéskor sok minden más mellett átjön egy másolat a donor lelkéből. Ugyanis lélek nélkül nincs anyag. Egy szerv, magával hozza a donor lelkének a másolatát is. Kínában nagyon komolyan foglalkoztak a problémával. Ott a donorok legnagyobb része rab volt. Nyilván érdekes lélek másolatok kerültek át, így most már megszüntetik a rabok szerveinek felhasználását, bevállalva, hogy sokkal kevesebb szervátültetést hajtanak majd végre.



Comments are closed.