.
Mottó: mindenképp valamilyen vizsgához kötném azt, hogy valakinek lehet-e gyereke. Így elkerülhető lenne, hogy a sok éretlen „felnőtt” élesben kísérletezzen kis gyerekeken, majd már akkor tönkre is tegyék annak az egész életét. Fel kell nőni, méltónak kell lenni a szülői szerepre!!!
Napjainkra egyre több fiatal pár szenved funkcionális meddőségtől. Ez azt jelenti, minden rendben van, de mégsem jön össze a gyerek. Materiális szinten hormon terápiával „kezelik” a problémát. Azokban az esetekben, mikor már ez sem segít, akkor szoktak a párok esetleg alternatív módokat keresni. Ha megértjük, hogy a funkcionális meddőség háttere nem materiális síkon van, már tudunk tenni ellene. Sikeresnek szokott bizonyulni a biorezonancia, pszichoterápia, és spirituális technikák. Ezek mind áthangoló terápiák. Nem tesznek mást, mint a fiatalok gondolkodását, élethez és egymáshoz való hozzáállását változtatják meg. És ahogy az ifjú lélek számára elfogadhatóvá válnak a családi körülmények, úgy azonnal jön is. A gyereket kikényszeríteni nem lehet, hanem alázattal várni és örömmel fogadni.
Az összes áthangoló terápia ellenére én azt mondom, ahol nem jön a gyerek oda nem is kell !!!!!!!!!!
Az elöregedő modern nyugati társadalom önös (paranoiás) rögeszméje, hogy SZAPORODNI KELL MINDENÁRON, AKÁR A NYULAK. UGYANIS A MODERN TÁRSADALOM NEM A MINŐSÉGBEN GONDOLKODIK, HANEM A MENNYISÉGBEN. Birkákból csak a mennyiség számít.
Sok olyan családot ismerek, ahol alternatív módon jött a gyerek. Három év távlatában azt mondom, tíz esetből egyszer született jó helyre. Kilenc esetben vagy elváltak, vagy rémálom az életük. Egyszerűen nem kell mindenáron gyerek, ha a családnak nevezett, gyakran csak fizikai közösség képtelen megérteni a család fogalmát. A gond ott kezdődik, hogy legtöbbször a család női és férfi tagja nem illik össze. Fogalmuk sincs az önismeretről, a másik karakterének ismeretéről, és az egymáshoz való illeszkedésről. Az itt fennálló energiák végtelenül távol állnak attól, hogy oda egy lélek leszülessen. Olyan ez, mintha egy korábbi meghívás alapján elmennénk vendégségbe, azonban ott zárt ajtókat találunk, sőt két fenevad kutya is vicsorog előttünk. Legszívesebben hazamennénk. Negyedóra várakozás után meg is tesszük. Csak akkor jövünk újra, ha szívesen várnak, tárt karokkal, és mosolygós arccal.
Csupán egy sztereotípia, hogy minden nőnek gyereket kell szülni. Akinek olyan a karmája, hogy a külső világban kell megnyilvánulnia és nem a családi házban, annak nem biztos, hogy kell gyereket vállalnia. Ugyanis nem lesz rá sem ereje, sem ideje, hogy érdemben felnevelje. Ha már a modern társadalom rákényszeríti a nőkre a karriert, a munkavégzést, akkor engedtessék meg a nőnek a jog arra, hogy ő maga döntse el, milyen életet választ. Hadd ne kelljen mindjárt két életet élnie párhuzamosan, egyet mint dolgozó üzletasszony, és egyet mint az otthon gyermekét nevelő családanya. Ugyanis ez lehetetlen.
A nőkben fut egyfelől az a genetikai program, hogy a fajfenntartás alapfeladat, másfelől a sztereotípiák lelki síkon igyekeznek őket zsarolni, hogy döntsön a gyermekvállalás mellett. Bár sok nő vállal gyermeket, azonban csak kevés nő lesz igazi anya. Ugyanis más dolog egy gyereket megszülni és akármilyen módon felnevelni, mint anyának lenni. Az anyaság megléte vagy nem megléte nagyban kötődik a karmához. Akinek az a sorsa, hogy anya legyen, annak könnyedén lesz bármennyi gyereke, és nagy örömet lel bennük. Nála ez a sikertörténet az életben. Akinek nem karmája, még tud gyereket szülni és nevelni, de nem ez lesz a sikertörténet az életé-ben. Akinek egyáltalán nem karmája és a párkapcsolata sem jó, annál könnyen előfordulhat a funkcionális meddőség. Fontos, mindenki maga érezze, tapasztalja, őt mi tölti el örömmel és boldogsággal. A gyermekvállalás vagy az anyaság kérdését ne engedje, hogy mások döntsék el helyette, mert a külvilág sokszor ellenérdekelt.
Az energetikai kapcsolaton túl a gyerekeknek szükségük van az anyamodellre és az apamodellre. Ezt a viselkedési mintát veszik át. A gyerek a szülőről való leszakadás után, élete végéig igényli a támogatást, de csak akkor, amikor ő kéri. A szülőnek kötelessége, hogy energiát áramoltasson a gyerek felé, de csak akkor, amikor annak szüksége van rá. Ez a segítség. A segítség jelentése: pont azt adom és pont akkor, amikor arra szükség van. A szükséget nem én határozom meg, hanem az élet, én csak észreveszem azt, és ki-elégítem az igényt.
Azok a szülők, akik ha kell, ha nem, segítenek, sokkal több rosszat tesznek, mint jót. Tűnhet az elején kényelmesnek a kéretlen szülői segítség, azonban ez megbosszulja magát. Ugyanis óhatatlanul a szülő átveszi az irányítást a gyerekei élete felett, akár 30-40 éves korban is. A leszakadásnak ez a hiánya önértékelési problémákhoz, lelki egyensúlyvesztéshez és ezekből eredően fizikai betegségekhez képes vezetni. Ilyenkor kő keményen fel kell vállalni az elszakadást, még akkor is, ha a szülő megharagszik.
Név választása
Bár apróságnak tűnik, de nagyon fontos a tudatos névválasztás. Ha megnézzük az indiánokat, akkor olyan neveket adtak ma-guknak, mint sasszem, erősbivaly, bölcs bagoly, stb. A hitük szerint ezek a nevek segítettek az ilyen jellegű állati tulajdonságok kialaku-lásában. Azaz sasszem jól látott, erősbivaly tényleg bivaly erős volt, bölcs bagoly pedig mindig bölcsen nyilvánult meg. A mai ember csak ma kezd rádöbbenni, hogy a ma használt keresztnevek ugyanilyen erővel bírnak. A neten egy-két helyen elérhetőek a magyar keresztnevek ilyen jellegű magyarázattal. Ha az ismerősi körünkből elemezzük a keresztneveket, kiderül, aki leírta, ismeretlenül is a mi ismerőseinkről írt, tehát igenis, a választás segíti egy bizonyos ka-rakter kialakulását. Aki gyereket szeretne, az jó, ha előre körülnéz a nevek jellemzői között, mert születendő gyermeke életét jelentősen meghatározza, legalábbis a karakterét.
Születés pillanata
Amikor a gyermek megfogan, akkor egy lélek kötődik a megtermékenyített petesejthez. Az első 3-4 hétben még minden labilis. Az első 4 hónapban még alig-alig van itt a lélek. Csak át-átjön és ismerkedik a tereppel. Tud és érzékel mindent. Az új lélek kap egy szerepet, amit többé-kevésbé megismer a negyedik dimenzióban. Ez nem több, mint amikor a színész elolvassa a szerepét, papíron. Nyilván más valamit elolvasni és más majd később megélni. Aztán próbálgatja magát beleélni. Ha a környezet olyan, hogy szívesen jön, akkor itt marad és megszületik. Azonban ha nem érzi jól magát, ha érzi, hogy rá itt nincs szükség, ha érzi, hogy nem várják szívesen, akkor távozik. Minden lélek egy szerződést köt leszületés előtt. Ez olyan, mint egy színész szerződése egy adott szerepre. Ebben rögzítve vannak a szülők, bizonyos körülmények, és szerep. Ha a leszületésre váró lélek úgy érzi, hogy nincs nincsen rendben, akkor joga van visszalépni, jogában áll felmondani a szerződést, mert a másik oldal (létezés) nem teljesítette az ígért feltételeket.
Vetélés
Mikor egy gyerek elhal az anyjában, akkor az nagy tragédia az anya számára. Azonban érdemes elgondolkodni ennek az okán. Oka lehet, hogy a le születendő lélek megijedt a rá váró szereptől. Azt komoly kihívásnak, félelmetes feladatnak ítélte meg. De az is lehet, hogy az ő általa kiválasztott szülőket mégsem érzi kellő támasznak. Vagy egyszerűen olyan a családi légkör akkor, hogy nem kíván oda születni. Ilyenkor a lélek felmondja a szerződést és visszalép. A számára készülő fizikai test lélek nélkül marad, és mint egy élettelen fizikai anyag távozik az anyából és megsemmisül. amikor ilyet él át az anya, akkor MINDENKÉPP TEKINTSE ÁT ÉLETÉT EGY SZAKEMBER SEGÍTSÉGÉVEL. Szakember az, aki ezt az egész folyamatot egyben látja. Legyen vigasztalás az anya számára, hogy a vetélés mindenképp a legszerencsésebb út. Mert ellenkező esetben lehetne egy nyomorék gyereke, aki egész életen át teljes mértékű figyelmet igényelne.
Bölcső halál
Az előző esethez tartozik. Ez az utolsó pillanat, mikor még úgy dönthet a lélek, hogy nem vállalja a szerepet. Néhány nappal a szülés után még vissza adhatja a szerepét. Később már nem.
Beteg gyerekek
Mielőtt megszületik egy gyerek, levetítik előtte az életét, de nem mint egy film, hanem mint egy nyaralási képsorozat egy prospektusból. Ebben viszont van jó és rossz is, a prospektusok csak pozitív képeitől eltérően. Néhány lélek ilyenkor megijed a szerep komolyságától és bár nem mondja fel a szerepet, mégis sokkolja, blokkolja magát. Ezek lesznek az idegrendszeri problémák miatt nyomorékan születő gyerekek. Ők egy életen át gondoskodást igényelnek. Nem lehet őket meggyógyítani. Ha a lélek komoly szerepet kap, de kellően támogató szülői hátteret kap, érzi ezt, akkor bevállalja a szerepet és egészségesen születik és semmilyen körülmények között sem hal meg.
Gyermeknevelés
A gyermek megértése és felnevelése egy tudatos cselekedet kellene legyen. Jó segítséget kaphatunk szakemberektől. Tudom ajánlani Dr. Szőke Henrik: A Nagy Gyermek-Kaluz c. könyvét. Illetve magát Szőke Henriket, aki egyfelől gyermekorvos, másfelől antropozófus orvos. Gyermeket nevelni tudatosan csak kellő felkészültséggel lehet. (http://www.drszokehenrik.hu/)
A mi szüleink voltak az utolsó generáció, akik még egy régi, de mai körülmények között már nem működő életmodellt képviseltek. A csoportos együttélés, az idősek „tanácsa” megmondja mit kell tenni, stb. Ma mindez már nem igaz. A felgyorsult élet megköveteli, hogy másképp viselkedjünk.
Most jutottunk el oda, hogy a 18-20 éves gyerekek többet tudnak, mint a szüleik. Egyszerűen nem tudnak minket megkérdezni a gyerekek, mert nem tudunk rá válaszolni. A szülő-gyerek kapcsolat innentől kezdve mást jelent.
Sok szülő azért vállalt gyereket, mert „ezt kérte” tőle a kor sztereotípiája. Amíg háborúk voltak, illetve sokan haltak meg betegségekben, addig gyártani is kellett az utánpótlást. De mára a Föld túlnépesedett. IDEJE MÁSKÉPP GONDOLKODNI.
A GYEREK NEM A SZÜLŐ TULAJDONA. Nem azért szüljük és neveljük őket, hogy minket szolgáljanak. ŐK A SAJÁT KARMÁJUKAT KELL ÉLJÉK ÉS NEM A MIÉNKET. ŐK NEM A MI VÁGYAINKAT KELL SZOLGÁLJÁK. Egy lélek elsősorban egy karmát választ, majd egy családot, végül egy országot. Az a lélek, amelyik ragaszkodik folyamatosan ugyanahhoz az országhoz, az erősen nacionalista lesz. Az a lélek amelyik nehezen vállal szerepeket, azaz csak ritkán születik le, az torz értékrendeket fog képviselni, ugyanis nem tudja átvenni a földi, a materiális élet szabályait.
A szülő, amelyik nem tudja elengedni gyerekét az megöli azt először lelkileg, majd testileg. Ez vezethet oda, hogy a 30-40 éves felnőtt tolószékbe kényszerül a szülők „szeretete miatt”. A pokolhoz vezető út jó szándékkal van kikövezve.
Amelyik gyerek 30-40 éves korára sem vállalja fel a leszakadást, az beteg lesz és torz életet fog élni. Torz gondolkodás, torz saját család és torz gyerekek.
A GYEREKET CSAK BEHOZZUK EBBE A VILÁGBA ÉS MEGTANÍTJUK ITT ÉLETBEN MARADNI, ÉS AKKOR, DE CSAK AKKOR HA Ő IGÉNYLI, TÁMOGATJUK DE CSAK OLYAN MÉRTÉKBEN, AHOGY EZT Ő IGÉNYLI.
EZ A GYEREKNEVELÉS. MINDEN MÁS CSAK A SAJÁT FÉLELMEINK KOMPENZÁLÁSA.
Manapság egyre nehezebb színészeket találni egy-egy földi szerepre a modern világban. Ennek oka, hogy a modern, embertelen, a valóságtól elszakadt, scifi szerű élet nem vonzza a leszületésre váró lelkeket. Csak a „bevállalósabbak” jönnek. Így nem utópia egy-egy olyan film, amelyik arról szól, hogy évek, évtizedek teltek már úgy el, hogy nem született gyerek a Földre. Honnan tudjuk mindezt? Maguk a leszületésre váró lelkek üzenik. Nem tetszik neki az a szerep, amiből választhatnak. Inkább kivárnak. Ez egy önszabályzó mechanizmus.