.
A génmódosítás fogalma azt takarja, hogy egy élőlényben (növény, állat, stb.), máshonnan származó génekkel, olyan új tulajdonságokat honosítanak meg, amelyek eddig nem voltak jellemzők.
Hatalmas a különbség a nemesítés, és a génmódosítás között. A nemesítés, egy növény esetében azt jelenti, hogy valamely már meglévő tulajdonságát kihangsúlyozzuk, kiemeljük, a többiek rovására. Például az alma nagyobb legyen, és lehet, hogy közben nem lesz olyan jó az íze, de a szépsége miatt jobban el lehet adni.
A génmódosítás azt jelenti, hogy egy növényt új, rá eddig nem jellemző tulajdonsággal ruháznak fel, igazából egy új, természetellenes növény jön létre, hisz a természetben tilos az ilyen keresztezés, ez ellen védi magát a természet.
A legjellemzőbb példa erre a szója. A szója, mint fehérjeforrás, mint a hús hígítószere, vagy helyettesítője. A már meglévő szója génszerkezetét módosították a skorpió azon génjeivel, melyek a szárazságtűrő képességért, a sivatagi alkalmazkodásért felelősek, így aztán lett egy elpusztíthatatlan, szárazságtűrő növény.
Amerikában hatalmas, eddig kietlen sivatagokat ültettek be szójával, igazából igénytelen, bő termésű, mindent kibír. Ebből következett is, hogy ma, Amerika a világ legnagyobb szója exportálója.
Ha megnézzük bármely élelmiszert, szinte mindben ott található adalékanyagként a szója, a kenőmájastól, a húskészítményeken át kenyér, pékárú, sütemények, stb. esetében.
Az egyetlen gond az, hogy egyre több új, eddig nem létező növény jött létre, van már a sötétben foszforeszkáló fenyőfa, emberi génnel módosított rizs, stb.
Az ember és környezet nincs hozzászokva az új növényekhez, még nem ismert a kölcsönhatások halmaza. Illetve már sok negatívum tapasztalható, például a génmódosított szóját termesztők mind egytől egyik asztmásak.
A vizsgálatok szerint az új növények nem minden esetben fogyaszthatók, illetve fogyasztásukkor rengeteg káros anyag szívódik fel a vastagbélben. Hiába a burgonyából indulnak ki és génmódosítás után burgonyaszerű a termék, de előfordulhat, hogy nem fogyasztható, vagy nagyon sok a káros anyag tartalma.
Érdekes módon az elmúlt években egy új népbetegség ütötte fel a fejét, a vastagbél rák. Eddig ez a betegség az orvosi könyvekben, az egyéb kategóriában, az apró betűs rész volt, erre ma kezd népbetegség lenni. A klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a génmódosított, fel nem dolgozott élelmiszer épp a vastagbelet teszi tönkre.
Amerika a génmódosítás hazája, már több éve, évtizede rendszeresítették a génmódosított élelmiszerek forgalmát, ezért is olyan olcsó az élelmiszer. Amerikában alapelv, hogy mindent lehet forgalmazni, míg ki nem derül, hogy ártalmas. Tehát ha kellő számban és bizonyítottan betegednek meg egy terméktől, akkor lehet intézkedni a termék forgalmazásának leállításáról.
Európa konzervatív. Itt előbb bizonyítani kell, hogy egy élelmiszer nem ártalmas, aztán lehet forgalmazni. Európában jelenleg tilos a génmódosított növények termesztése, de nem tilos az alapanyagok behozatala, így kerülhet az olcsó amerikai génmódosított szója a kenőmájasba.
Azért Európába is kezd beszivárogni a génmódosított élelmiszer, előbb a takarmány szállításának engedélyezése az EU-n keresztül, majd alkalmazása a haszonállatok táplálásában. Lassan, lassan, forgalomba kerül, ugyanis ki eszi meg a génmódosított kukoricával táplált haszonállatokat, ha nem az ember?
Az afrikai éhező országok egy része visszautasította azt az ingyen adott génmódosított kukoricát, amit segélyként kaptak Amerikától, mert nem hajlandók ingyen sem génmódosított élelmiszert enni.
Természetesen az igénytelen, génmódosított élelmiszerek nagy hasznot hoznak, így mára iparrá nőtte ki magát a génmódosítás. Sajnos azonban az árnyoldalak néha nagyon későn derülnek ki. Nagy nyomás nehezedik azokra a kutatóintézetekre, amelyeknek feladata bebizonyítani, hogy fogyaszthatók a génmódosított termékek.
Ennek megfelelően szinte minden élelmiszer tartalmaz valamennyi génmódosított adalékot. Itt van például a narancslé. A narancs leszedésekor, a helyszínen génmódosított enzimekbe áztatják, ezek az enzimek szétroncsolják a narancs sejtfalait, így aztán a maximális mennyiségű narancslé facsarható ki, minimális munkával.
Az így elszállított narancslé már tartalmazza a génmódosított enzimeket és elkerül a világ minden részére.
Másik terület a tej erjesztésével keletkező termékek, ahol is a túl nagy antibiotikum tartalmú tej miatt, nem jött létre az erjedés, ezért génmódosított baktériumokat kellett használni, melyek nem halnak meg az antibiotikumtól. Miért sok a tejben az antibiotikum? Mert a tejtermelők állandóan gyógyszerezik a teheneket, hogy ne betegedjenek meg.
Mivel az élelmiszeripar, az egyik legjövedelmezőbb iparág, biztos, hogy a vásárló kedvéért nem hagynak fel a génmódosítással, adalékanyag használattal, ezért igen körültekintően kell élelmiszert vásárolni, minél több ismeret birtokában.