INANNA/Ishtar/Vénusz – a szerelem és a háború istennője

.

Inanna élete hatalmas jelentőséggel bír, ráadásul teljes mértékben dokumentálva is van, ugyanis ő volt az első olyan nő, aki mindent elért, amit akart, és ezt elsősorban nőiességével. Bárkivel, bármikor lefeküdt egy cél érdekében. Ugyanakkor komoly vadászpilóta, harcos is volt. Mindent és mindenkit feláldozott céljai érdekében. Ahogy ma fogalmaznánk egy amolyan karrierista. A leírások alapján nem volt egy világszépe, de közepes szépségét jól erősítette az életereje, lendülete. Vibrált körülötte a levegő, férfi nem maradt szexuális gondolatok nélkül. Egyedül Gilgames mondott neki nemet, de majdnem életével fizetett tettéért. Ishtar szeretett birtokolni mindent és mindenkit. Mindent meg tudott venni testével, beszédével, viselkedésével.

Ő istenek, azaz a földre szállt űrhajósok leszármazottja, viszont a Földön fogant és született. Éppen ezért életciklusa jobban alkalmazkodott a földi élethez, mint a saját, nagyobb keringési pályán haladó bolygójukhoz, ezért ő rövidebb életet élt, hamarabb öregedett.

A leírások először az I. piramisháború idején említik, amikor is Horus oldalán harcol, vadászrepülőt vezet és komoly harci sikereket ért el.

A háború után ő lesz az első Rómeó és Júlia női főszereplője, ugyanis beleszeret az ellenséges család leszármazottjába, Dumuzi-ba. Tudni kell, hogy az első két parancsnok a Földön, Enki a tudós, és Enlil a katona, parancsnok volt. Ők féltestvérek, apjuk Anu, a bolygójuk vezetője. A két testvér gyűlölte egymást. Dumuzi Enki fia volt, míg Inanna Enlil unokahúga. A két fiatal szerelmét családjaik nem akarták elfogadni, ezért Inanna-t szülei és bátyja ki is tagadta. Enki mindig is emberibb volt, ezért ő elfogadta a fiatalok döntését.

A II. piramisháború idején a fiatalok szét lettek választva az ellenséges családi viszonyok miatt, azonban kitartottak egymás mellett, ezért a háború végeztével beteljesült szerelmük. Nagyon boldogan éltek, erről sok sumer dal is mesél, azonban felhőtlen boldogságuk nem tartott sokáig. Dumuzi természete különleges volt, el akarta hagyni feleségét, mert szexuálisan sokkal jobban rajongott húgáért, Geshtinanna-ért. Az űrhajósok törvényei engedték féltestvérek házasodását, hogy a vérvonalat és ez által a hatalmat tovább vigyék, azonban igazi testvérek házassága tilos volt és főleg szexuális kapcsolatuk. Ilyenért a legkeményebb büntetés járt, sokszor akár halál. Dumuzi, Inanna férjeként kikezdett lány testvérével és megerőszakolta, ezért menekülnie kellett. A Nílus felé haladt üldözői elől, a túloldalon felesége várta, azonban sosem ért át a túloldalra. Halála nem egyértelmű, valószínűleg baleset volt, azonban felmerült a gyanú, hogy Marduk ölte meg, ezért Mardukot a Gízai nagy piramisba falazták be, bár sosem lett rábizonyítva a gyilkosság. Marduk Enki fia volt, aki végig ellenezte ezt a házasságot, és nem titkolta gyűlöletét Dumuzi iránt.

Ezek az események teljesen megváltoztatták Inanna jellemét, és naplója szerint megfogadta, hogy könyörtelen lesz ezután céljai elérése érdekében. Ekkor célul tűzte ki magának, hogy önerőből igazi isten lesz (self made goddess). Tudni kell, hogy igazi istennek az nem számított, aki a Földön született, az nem kerülhetett be a 12 isten Panteonjába.

Mivel a fő istennel, Anu-val is bizalmas viszonyban állt, bekerült a 12 isten Panteonjába, Ninharsag helyett, mivel a létszám a fő döntéshozó testületben állandó. A Panteon minden istenéhez társítottak egy-egy bolygót, így lett Inanna bolygója a Vénusz.

Első lépésként birodalmat szeretett volna magának, hiszen milyen uralkodó az, akinek nincs népe. Inanna nőiességével és készségességével eléri Enki-nél, hogy kapjon egy civilizációt. Így i.e. 3.100 örül kijelölik az Indus völgyében Inanna országát és tudatosan létrehoznak egy civilizációt. Ez a kultúra volt a legvirágzóbb abban a korban, azonban nagyon rövid ideig maradt fenn, majdnem 1.000 évig. Kb. 1.600 év múlva már teljesen lepusztult képet mutatott, romokban hevert. Két fő városa volt, Mohenjo-Daro délen, és Harappa északon. Mindkét városban Inanna számára templomok lettek emelve, a templomok az észak-déli tengely szerint lettek tájolva és tükrözték mindazt a tudást, amivel a sumerok rendelkeztek, pontosabban a sumer istenek. A talált eszközök, leírások bizonyítják, hogy ez a kultúra valahonnan jött egyik pillanatról a másikra, és nem ott fejlődött ki.

Inanna sosem tekintette igazi hazájának a birodalmát, eléggé elhanyagolta. Templomaiban a sumer templomoktól eltérően, nem az emberek oktatása zajlott, hanem intenzív szexuális tevékenység, férfi és női prostituáltakkal. E perverz jelenetek meg is lettek örökítve a templomok falaira vésve, a mai régészeti leleteken jól láthatók.

A sumer Erech városában élt igazából Inanna, itt is templomot emeltek tiszteletére, olyan szexuális szokásokat vezetett be, mint az első éjszaka joga, prostituáltak alkalmazása a templomban, stb. A testi örömökben osztozott a sumer királyok és uralkodók tekintélyes seregével.

Újabb fordulópont volt i.e. 2.850-ben, mikor Gilgames, Uruk város királya, félisten lévén fellázadt a halandóság ellen, az isteneket keresve. Vándorlásai során találkozik Inanna-val. Az istennő kéri, hogy hagyjon fel a halhatatlanság keresésével és inkább éljenek együtt. Gilgames hosszasan sorolja az istennő volt szerelmeit, és múltjára hivatkozva elutasítja őt. Ettől Inanna haragra gerjed és a legfőbb istennél is közbenjár (fekszik), hogy Gilgames-t öljék meg. Terve majdnem sikerül.

Újabb korszak i.e.2.400 körül, új férfi, új város. Ezúttal Sargon király az áldozat, és Kish városa.

Később újabb királyok, újabb városok. A leírásokból jól látható, hogy mikor Inanna új szeretőt talált magának, és új városba került, akkor a személyes jelenléte mindig fejlődést eredményezett. Tiszteletére emeltek templomokat, emlékműveket, az építkezések pedig mindig elindították az érintett városok fejlődését.

A sumer társadalom hanyatlásának egyik jele volt, mikor állandósultak a háborúk a különböző régiók, városállamok között. Ekkortól kezdve, i.e. 2.100-tól Inanna rendszeresen hadvezérként tevékenykedik, háborúkat nyer, veszít, de az elvesztett csatákat az ágyban később mindig megnyerte, ezért, aztán akinek az oldalán állt, az igazából mindig nyert.

Inanna/Ishtar igazából egy olyan törekvő karrierista egyéniség, aki mindent képes volt feláldozni céljai érdekében, ráadásul férfias vonásokkal lett megáldva, remek harcos és hadvezér volt, a háború kedvéért emberek ezreit is hajlandó volt feláldozni. Életcélja a vezetés, az uralkodás, ezt mindig meg is valósította, ha másképp nem, az aktuális szerelmei által. Ugyanakkor jelenléte mindig komoly fejlődést jelentett az érintett városban.

Fontossága még abban rejlik, hogy rendszeresen és részletesen naplót vezetett. Naplójának egyik fontos momentuma, mikor a mai amerikai részt Atlantisznak nevezi. Ő az egyetlen, aki a nevet helyhez is köti.

A Földön élő istenekhez hasonlóan kezdett alkalmazkodni az itteni rövid életciklushoz, főleg, hogy ő itt született. Elmenni sosem tudott, hiszen csak ezen a bolygón életképes. Egy ősi, időszámításunk előtti dokumentumban, meg van megemlítve, hogy idős asszonyként magányosan él egy szigeten (félszigeten).

Jelenkori információ, hogy 2011 októberének végén még élt. Találkozhatunk is vele, ha úgy akarja a Létezés.



Comments are closed.