Éghajlatváltozás a Föld történelmében
Most már bizonyított tény, hogy a Föld történelme során az éghajlat folyamatosan változott. Ennek megfelelõen voltak olyan idõszakok, amikor jégkorszak uralkodott, máskor az Antarktiszon melegebb időjárás volt, mint most Európában.
A legnagyobb jégkorszak idején a jég majdnem elérte az Egyenlítőt. A nagy jégkorszakok között erőteljes felmelegedések voltak a jellemzők. Megállapítható, hogy a változás állandó. Ami lényeges az a változás sebessége. Kiszámolták, hogy több ezer éves távlatban, a változás 4-5 fokot jelent, tehát ez tekinthetõ normálisnak.
Jégkorszakok a Földön 100-150 ezer évenként, vagy ennél ritkábban voltak.
Éghajlat az emberiség megjelenése óta
Az utolsó jégkorszak mintegy 75 ezer évvel ezelőtt kezdődött, majd 40 ezer évvel ezelõtt egy rövidebb felmelegedés volt, melyet 38 ezer éve egy hideg, száraz időszak követett, majd 13 ezer évvel ezelőtt hirtelen véget ért a jégkorszak és beköszöntött a mai klíma.
Észrevehető, hogy amióta az ember benépesítette a Földet, az éghajlati ingadozások minimálisak, igazából a hőmérséklet változás 1 fok alatt van, az utolsó tízezer évet tekintve. Az utolsó ezer évben a legmelegebb a XII.-XIII. század volt, a leghidegebb a XVII.-XVIII. század. Biztosan kijelenthető, hogy a XIX. századig a hőmérséklet ingadozásokat az emberi tevékenység nem tudta befolyásolni.
Éghajlat és a civilizáció
Az éghajlat igen erősen befolyásolja, vagy inkább meghatározza a civilizációk létét.
Ha elemezzük a régi nagy civilizációkat, illetve gyors eltűnésüket, megállapítható, hogy egy radikális éghajlatváltozás mindig segített a kialakuláshoz, illetve a bukáshoz. Az ember tömeges elterjedése a Földön erősen kötődött a 13 ezer évvel ezelõtt hirtelen véget érő jégkorszakhoz, illetve az utána beköszöntő, a maihoz hasonló klímához. Ekkor keletkeztek jó feltételek az élethez. Jellemzően az első civilizációk a sumer, ez egyiptomi, az Indus völgyi, mind a legkedvezőbb éghajlati területen jelentek meg, Mezopotámia területén, illetve ehhez közeli helyeken.
Megállapítható, hogy minden társadalom esetén egységesen jellemző a gyors növekedés, a hosszútávon tartható magas életszínvonal, és ennek megfelelően a túlnépesedés. Amikor az illető társadalom egy olyan ponthoz ér, amikor már nem növelhető tovább a föld termelékenysége, kezd kritikussá válni a helyzet. Az ekkor bekövetkező hirtelen, abnormális éghajlatváltozás egyik pillanatról a másikra hozzájárul egy civilizáció eltűnéséhez.
Éghajlat és ember
Napjaink kedvenc témája, hogy az ember tudja-e befolyásolni az éghajlatot vagy nem, pedig nem ez az igazi kérdés.
Ha figyelembe vesszük, hogy az utolsó tízezer év alatt 1 fokot változott az átlaghőmérséklet normális keretek között, akkor megállapítható, hogy most tíz év alatt ezen túlteszünk. Azonban az utolsó jégkorszak, ezelőtt 13 ezer évvel, szinte egyik napról a másikra véget ért, és beköszöntött a mai klíma, ez gyors melegedést jelentett, sokkal gyorsabbat az átlagnál, de ez nem írható az akkori emberek rovására, akik csak nyomokban voltak jelen a Földön.
A vulkáni tevékenység, a Föld tengelyének dőlésszöge, a napsugárzás mértéke, mind nagyságrendekkel nagyobb hatással bír az éghajlatváltozásra, mint az emberi tevékenység. Ez utóbbi főleg abban merül ki, hogy megmérgezzük saját ivóvizeinket, saját termőföldjeinket, illetve egymást a túlnépesedés folyamán.
Tengerszint
Nem mellékes szempont az sem, hogy a melegedés miatt emelkedik a tengerek, óceánok vízszintje (hőtágulás, olvadás), itt a becslések 20-30 cm-rõl szólnak 20 éven belül.
A tengerszint mindig is változott, hisz a Földközi-tenger hol kiürült, hol megtelt az évmilliók során, ahogy az átlagos tengerszint akár 100 métereket is változott, így kötődtek időnként össze szárazföldek, lehetõvé téve fajok vándorlását. Az utolsó jégkorszak végén élte át az emberiség a Vízözönt, mint létező valós eseményt.
A Vízözön története megtalálható a mezopotámiai régészeti leleteken, sumer és akkád ékírásos táblákon, a Gilgames eposzban, a Teremtés könyvében és természetesen a Bibliában. A jelenlegi kutatások szerint a Vízözön egy előre látható, kiszámolható természeti jelenség volt, a Föld éghajlatváltozásával magyarázható. A nagy víztömeget az okozta, hogy az Antarktiszon, illetve az Északi sarkon a felhalmozódott nagy jégmennyiség tekintélyes része, az enyhülés miatt belecsúszott az óceánokba. Az összes régészeti forrás és tudományos elemzés alátámassza egy ilyen irányú folyamat valószínűségét, illetve azt, hogy kellő tudományos ismeretekkel ez elõre is jelezhetõ, kiszámolható.
A Vízözön időpontja, kb. 13 ezer évvel ezelőttre tehető, éppen amikor hirtelen felmelegedés volt az utolsó jégkorszak végén. Figyelembe kell venni, hogy ez időben emberek igazából a Mezopotámiai területen és környékén életek, a legmagasabb pont az Ararát hegy csúcsa volt és akár 100 méteres vízszintemelkedés is vízözönt jelentett.
Mit tehet az emberiség
Ha megfigyeljük a régi idők civilizációit, és párhuzamot vonunk, akkor túl vagyunk már a gyors növekedésen, a hosszú távú jólét miatt megvalósult és folyamatosan tart még a túlnépesedés, lassan már gondot jelent az emberiség ellátása mind élelmiszerrel, mind munkával. Ez a kritikus helyzet egy ideig fenntartható, de ha jön egy abnormális éghajlatváltozás, akkor gond lesz.
Ilyen esetekben a régi civilizációk vagy elhagyták területeiket (maják), vagy olyan újításokat vezettek be, amivel túlélték a változást (egyiptomiak), amelyik társadalom nem tett semmit, az egyik napról a másikra eltűnt (ezért is várható a fogyasztói társadalom átalakulása önként és dalolva, vagy a természet által kikényszerítve) .
Lassan talán túl leszünk azon a kérdésen, hogy lesz-e változás és inkább azzal kezdünk el foglalkozni, hogy mit kell tennünk bizonyos esetekben. Erre utal, hogy egyre több kormány készíttet tanulmányokat klímaváltozás téren, illetve intézkedési tervet.
Természetesen a tanulmányok teljesen ellentétes megállapításokat eredményeznek (lehűlés, felmelegedés), inkább divat ez, mint tudatos cselekvés. Lássuk be őszintén, nem akarjuk magunkat semmiben sem korlátozni, ezért becsukjuk szemünket, akár Pompei vezetői, mikor tudták előre a vulkán kitörését, de nem akarták megzavarni „langyos” életüket. Utólag meggondolva, mi jól jártunk, mert milyen pazar túrista látványossággal vagyunk gazdagabbak…
Ami a hírekből kimaradt
A klímaváltozás hatalmas üzlet. A tudósoknak jó üzlet, rá vannak kényszerítve, hogy ezt „tudományosan” alátámasszák, hiszen így van munkájuk, vannak luxus körülmények között megtartott konferenciák, cégek, kiállítók, stb. A terület elfogulatlan szakértői egybehangzóan állítják, igaz, hogy teljesen tönkretettük vizeinket, levegőnket, földjeinket, de a klímára való hatásunkat kicsit túlbecsüljük. Jó, ha 1-2%-ban hatunk rá. Egyszerűen csak meg kell érteni, hogy a klíma olyan mint a vérnyomás amelyik folyamatosan változik a nap folyamán, aszerint, hogy mit teszünk, nem egy állandó érték. Azok a kutatók, akik igazából kiálltak állításuk mellett, azok mind munkanélküliek lettek. Természetesen kell ellenvélemény, mert a demokráciában annak is helye van, de ez esetben ugyanaz fogalmazza meg az ál-ellenvéleményt, aki maga a véleményt, így kellően erőtlen.
Nem véletlen, hogy a nagy ipari államokat nem érdekli az egész, hanem odadobták koncként a kicsiknek, had marakodjanak rajta. Ezek pedig mozgalmakat indítanak, az emberek addig sem saját problémáikkal, saját sorsukkal foglalkoznak, hanem virtuális problémákon görcsölnek.
A széndioxid „kutatás” pusztán merő találgatás, nincs semmilyen konkrét és értékelhető adatunk, a jégminták teljességgel megbízhatatlanok. Ami tény, a tengerek vízszintje emelkedőben van, és ez komoly problémát fog jelenteni. Nem véletlen, hogy keresett „lakóhely” lett Európa közepe. Itt elég élhető a klíma, van ivóvíz bőven és elég magasan is van a tengerszint felett.
Jó üzlet a széndioxid kvóta adás-vétele. Mi magyarok ebben is tudtunk maradandót alkotni, ugyanazt a széndioxid kibocsátási mennyiséget el tudtuk adni kétszer is. Igazából ez egy virtuális világ mint a pénzvilágban a tőzsde. Aki jól keveri a lapokat, az jól keres vele, aki nem ért hozzá az pillanatok alatt pórul jár. Sok kis ország eladta kvótájának egy részét csak azért, hogy költségvetésében egy lyukat befoltozzon. Tette azt azzal az indokkal, hogy úgy sincs ipara, mert elvitte azt a nyugati tőke, Kínába. A gond csak ott lenne, ha ezek a kis államok felébrednének, újra akarnának saját ipart és egyszerűen nem lenne joguk azt megvalósítani, még ha minden adott is lenne hozzá. Ugyanígy járt Magyarország mikor eladta a mezőgazdaságának egy részét, és például nincs jogunk cukorrépát termeszteni. Biztos ami biztos, nálunk egy kivételével az összes cukorgyárat le is bontották, nehogy kísértésbe essünk. Az az egy is külföldi kézben van és főleg csak csomagolóüzem. ILLÚZIÓ AZ EGÉSZ VILÁG.
Ha az emberiség globális problémáit nézzük, akkor egyszerre fog minden a fejünkre omlani. Hatalmas mértékeket öltött a túlnépesedés (jelenleg 1,5 Föld lenne szükséges, de amerikai léptékű élettel 5), hatalmas a túltermelési válság, minden és mindenki eladó, minden és mindenki hitelből él, a világ összes állama csődközelben, vagy többszáz százalékban eladósodva, a modernkori rabszolgatartó rendszer a végletekig lenyomorítja az embereket, depresszióssá, agresszívvé teszi stb, stb. Megérett az idő a változásra.
Einstein mondta, hogy a jelen világháborút (II.) atommal vívjuk, de a következőt kővel és bottal.