.
A Föld és környezete egy energetikai rendszer. Ennek része maga az anyag is. Az élet a Föld bolygón nem más, mint a különböző típusú energiák egymásba történő átalakulása. Ez maga az élet. NEM létezik olyan, hogy megújuló energia. A megújulás egy másik rovására történik. A természettudományi ismereteink alapján egyértelmű mindenki számára, hogy a fizikai energia igenis véges. Mikor megújulónak nevezett energiát használunk, akkor beavatkozunk egy energetikai rendszer egyensúlyába. Ha kellően nagy mértéken avatkozunk be, akkor kibillentjük azt az egyensúlyi állapotából. Ennek komoly következményei lesznek. Az energia ma leginkább elektromos áram. Minden ami árammal működik, az hőt is termel. Minden elektromos berendezés, villanymotor, televízió, telefon, akkumulátor, stb. melegszik. Amikor a megújulónak nevezett energiát használjuk napi életünkben, akkor nem teszünk mást, mint a természet erejét ÁTALAKÍTJUK HULLADÉK HŐVÉ, azaz MELEGÍTJÜK A KÖRNYEZETET. Lehet, hogy ez nem tűnik soknak, de ha kiszámoljuk a hatékonyságok alapján csak egy családi háztartás napi szinten keletkező hulladékhőjét, az igen nagy szám. Az egész Föld szintjén már napi viszonylatban is brutálisan nagy szám. Tehát percről percre, a mi globális energetikai rendszerünkből felhasználunk bizonyos energiafajtákat és átalakítjuk azokat hulladékhővé.
.
Napenergia
Úgy gondoljuk a Nap ereje ingyen van. Ez igaz is addig, amíg egy pohár víz megmelegszik a napon. Azonban ha villamos energiát szeretnénk napenergiából előállítani, akkor nagyon környezetszennyezők vagyunk. A napcella gyártása drága, és környezetszennyező. Hatásfoka kimondottan rossz. Gazdaságossága is rossz, sosem térül meg, ha az állam nem támogatja. És miből támogatná? Más adókból. A német zöld energia támogatása részben abból a tőkéből valósul meg, melyet a privatizációs cégek a keleti blokk országaiból kivisznek. Ezek a költségek itt az áram árában jelentkezek. Mindezt tetézi a burkolt energiafogyasztás ösztönzés, a készülékek készenléti állapota és az a néhány piros led. Németországban éjjel több erőmű csak azért működik, hogy a készenléti állapot tartható legyen, hogy a piros ledek világítsanak. Erről a pazarlásról nem sok szó esik, ugyanakkor erőteljesen nyomatjuk az energiatakarékos égők használatát, melyek előállítása és megsemmisítése borzasztóan környezetszennyező, színképe pedig nem kifejezetten az emberi szem-agy pároshoz van hangolva. Újabban a led égők terjednek drágán, ezek fénye bár nem villódzó, de mégsem hozta eddig azt a szintet, amit a hagyományos égők tudnak.
.
Szélenergia
A szél energiájának a felhasználása bizonytalan és drága. Jól mutatnak a tengerben álló turbinák. Azonban még ott sem állandó erejű szél fúj, így mindenképp elengedhetetlen a szénbázisú erőművek alkalmazása. Továbbá az élet ritmusa fogyasztási csúcsokat eredményez, és ezt a szél nem akarja tudomásul venni. Mikor hazánkban az első szélerőművek indultak, egy hónapra előre meg kellett adni a teherelosztó központnak, hogy melyik nap melyik órájában mekkora teljesítményt fognak szolgáltatni az országos hálózatba. Ez kicsit vicces volt, mert másnapra sem lehet ezt pontosan megmondani.
A műszaki berendezés drága, megtérülése csak állami támogatással van. Ezzel együtt az embereket bolondítják. Szombathely mellett már több vállalkozó 4-5 milliós értéken szerelt magának szélturbinákat. Néhány üresen fut, mert nem képes terhelést leadni. Volt amelyiket a szél széttépte. A forgalmazó cégek közben eltűnnek, átalakulnak. Azt példáiul senki sem vizsgálja, hogy egy ipari zónában lehet-e egyáltalán a szélviszonyok miatt ilyen erőműveket telepíteni.
A nagy szélerőmű parkoknál olyan jelenségeket kezdenek tanulmányozni, mint az infrahang hatás, vagy a rotorok és a szél kölcsönhatásaként keletkező hanghatás. Továbbá a vízszintes levegőörvények is időnként kölcsönhatásba lépnek egymással, vagy az időjárás kialakuló levegőörvényeivel, egymásra hatva számunkra megmagyarázhatatlan módon, de mérhető következményekkel.
.
Atomenergia
A semleges anyagot, mely jin (anyag) és jang (erő) egyensúlyára épül, atomerőművekben visszafordíthatatlanul szétbontjuk anyagra és energiára. Az energiát felhasználjuk valahol több száz kilométerre, míg az anyagot (kiégett fűtőelem) eldobjuk a tengerbe, vagy elássuk a Földbe. A természetben az egyensúly mindig helyre akar állni, ezért a „hulladék” jin a saját környezetéből elveszi a jangot, azaz a kiégett fűtőelem minden anyagot lebont, a legvastagabb vas is papírvékony lesz, a legvastagabb beton is elporlik. mindez csak néhány év kérdése. Az atomerőmű 50-200km-es körzetében minden élőlény jines lesz.
.
Energiafüggetlenség
Mivel az energia egy biztos és egyre növekvő piac, ezért azt senki sem engedi ki a kezéből. Adók tömkelegét vetik ki rá és függőséget lehet vele fenntartani. Ezért mindegy, hogy milyen módon lesz előállítva az energia, az csak központi módon szerezhető be. Itt állunk és ez a világ trendje. Az energia az egy póráz. Aki rossz, annál szorosra húzzák, aki jó, annál lazábbra engedik.
.
Valós megoldás
A Tesla gépei, Keely berendezései, mind kozmikus energiákat használtak. Ebben a tartományban dolgoznak az atlantiszi technikákat alkalmazó magas tudatú világok is. Így nem használják a Föld erőforrásait. A hosszútávú űrutazás is csak ilyen energiákra építhető, hiszen ezek mindenhol az univerzumban megtalálhatók, és ingyen. Maga az energiatermelő berendezés sem bonyolult. Ahogy Tesla mondta, valakik mondták neki, hogy mit csináljon, ő pedig azt tette. Fogalma nem volt a tudományos háttérről. Egyszer talán elindulunk abba az irányba. Talán.
.
A villamos energia mellékhatása, az elektroszmog
Bár hatása egyre jobban érezhető az emberi életminőségre, sok civilizációs betegség fizikai forrása lehet. Nyilván ehhez társul a stressz, a mozgásszegény életmód, egészségtelen táplálkozás, stb. és beteg lesz az egész modern társadalom. Elektroszmog gerjesztők a vezeték nélküli telefonok, mobil hálózatok, mobilok, wifik, mikrosütők, stb. Egy nagy mikróban ülünk, és lassan főzzük saját magunkat. Ezáltal a fehérjénk struktúrája változik meg, a nyers tojás lassan megfő. Igen ám, de főtt tojásból nem lesz sem piskóta, sem csirke.