.
Az ember felépítése
Az ember felépítéséről részletesen lehet olvasni a Fényevészet c. cikkben. Számunkra most ebből az a lényeg, hogy az emberi test két összetevőből áll: a fizikai test és az étertest. A fizikai test az halott anyag és ezt az étertest próbálja életben tartani egy egész életen át. Olyan ez mint a mobiltelefon és az akkumulátorában tárolt energia. A telefon maga megfogható a fizikai valóságában, azonban az akkumulátorban tárolt energia fizikailag nem látszik, nem fogható meg, csak következtetni tudunk a létére. Materiálisan az energia NEM írható le. Valami. Azonban ez az energia tartja életben a telefont. Nélküle a telefon egy halott anyag, ahogy ezt már mindenki meg is tapasztalta néhányszor.
A halál pillanatában a fizikai test és az étertest kezd szétválni. Az étertest feloldók a Föld étertestében. A magára maradó fizikai test azonnal szétesik, majd bomlásnak indul. Nincs már az a valami, ami összetartaná, ami működtetné. Az étertest maga az ÉLET. Élet nélkül minden anyag halott. Bármelyik szervünk étertest nélkül szintén halott. Élő szervezetből egy szervet eltávolítva, visszük annak az energetikai részét is, az életet, az őt működtető energiát is. Például ez az energia biztosítja, hogy az a szerv életben maradjon szervátültetés alkalmával, mikor egyik szervezethez sem tartozik, tehát a köztes időben.
.
Halálfélelem
A görög civilizáció végénél kezdett megjelenni az a fogalom, hogy halálfélelem. A mai modern világban újra komoly probléma lett. Sokan, már fiatalon rettegnek a haláltól. Teszik ezt azért, mert fogalmuk sincs az életről. De honnan is tudnák? Hiszen az életben ez tabu, erről nem beszélünk. A vallás a halál után a pokolról beszél, mint az egyetlen valós lehetőség. A materializmus még rosszabb, mert szerinte a semmiből jöttünk és a semmibe megyünk. Ez még ijesztőbb mítosz. Szerencsére azonban akár az interneten, akár könyvekben, filmeken komoly felvilágosító munkával találkozunk.
A haláltól rettegő ember örökké akar érni. Pedig az sem volna nagy élmény, ha mai világban 600-800 évet élnénk, mint Noé idejében. Sok beteg ember nem érti meg, hogy a betegséget ő teremtette magának az addigi életével, viselkedésével, látásmódjával. Ezért egy szervátültetés sem fogja őt megmenteni, ha nem változtat radikálisan az életén.
.
Szervátültetés
Lényege, hogy egy még fizikailag élő szervezetből az egészséges szervet kivesszük, majd beoperáljuk egy másik emberbe, akinek az adott szerve már nem működőképes. Kérdés az, hogy ki lehet és milyen körülmények között donor, és melyik pillanat tekinthető az agyhalál állapotának, amikortól elvileg már kizárt az élet lehetősége.
Az USA-ban az 1960-as évek végén határozták meg agyhalál fogalmát, mint az a pillanat ahonnan már nincs visszaút, ugyanakkor fizikailag a még élő szervezet jó állapotban lehet. Azóta is finomítják az agyhalál fogalmát és eléggé körültekintően alkalmazzák.
Ami viszont a legnagyobb kérdés, hogy ki a donor? A szabályzás itt nagyon eltérő.
Magyarországon a törvényi szabályozás a legerősebb. Mindenki automatikusan donor, aki írásban másképp nem rendelkezett korábban, beszámítható állapotában Ez a szabályozás összefügg a magyar nemzet enneagrambeli négyes karakterével. A négyes identitási problémákkal küzd, befelé forduló, könnyen depresszív hangulatú, önmarcangoló, felemészti magát. Ha ebből az állapotából sikerül kijönnie, akkor ő lesz a reformer. Éppen a nemezt karakteréből kifolyólag nálunk az élet legtöbb területén a zéró tolerancia érvényesül. Pedig attól nem lesz kevesebb ittas sofőr az utakon, viszont könnyebb megbüntetni őket. Azonban amikor másik embert megbüntetek, neki rosszat teszek, akkor MAGAMNAK teszek rosszat. Egyfelől egy nemzet vagyunk, másfelől ott a generált életkarma.
Hozzánk hasonlóan azért vannak még ilyen drasztikus szabályozások Európában.
A világ nagyobbik részében kimondottan előre igent kell mondani ahhoz, hogy az ember donor lehessen. Ilyenek Németország és a német területek, Anglia, USA és az összes angolszász területek, Franciaország és a francia területek, Spanyolország, stb.
.
A beteg nézőpontja
Vannak olyan színészek, akik különböző testépítő szerekkel tönkre tették egy-egy szervüket és van elég pénzük hozzá, hogy fizessék a költségeket. Ők sok pénzzel nyilván örökké akarnak élni.
Vannak sokan, akiknek az állam fizeti a beavatkozást és természetesnek veszik, hogy ez nekik jár. Meg sem fordul a fejükben, hogy magukat tették tönkre és ha nem változtatnak az életükön, akkor gyakorlatilag semmi értelme a nagy műtétnek, sok költségnek.
Szerencsére olyanok is vannak, akik átestek ilyen műtéten, aztán megvilágosodtak, megváltoztatták addig gondolkodásmódjukat, életüket, és egy vagy két évtizede boldogan élnek. Ilyenkor azonban mindig szerepe volt a hozott információnak. Azaz a donor energiateste egy új minőséget hozott a betegnek a beültetett szervvel együtt. Nyilván ez sem véletlen, hiszen a donor így élt tovább valaki másban.
És vannak olyanok, akik tudatilag magas szinten élnek és másképp állnak a halálhoz. Ilyen volt Cipő, a Republic együttes tagja, aki szívbeteg lévén nem gondolta, hogy az ő életét így kellene meghosszabbítani.
.
A donor nézőpontja
Nagy dilemma az embernek. Ugyanis még senki sem jött vissza és nem mondta el, hogy az agyhalál, az tényleg az utolsó mérföldkő? Mi van akkor? Papok mondják, hogy a halálos beteg ágya mellett mikor az kómában van ne mondjuk, hogy menthetetlen, mert érti és megdöbben, csalódik az orvosokban és szeretteiben, és leírja saját magát. Valójában nem tudjuk, hogy a lélek és a tudat mit ért ebből. Agyhalott állapotban bár a fizikai test már nem úgy működik, ahogy kellene, de az étertest még működik (ezért van életben), a lélek és a szellem ott vannak. Amit nem tudunk, hogy ezek mit érzékelnek. De ha ezek érzékelik a valóságot, akkor komoly kérdések merülnek fel. Legfőképpen az, mi tekinthető halálnak? Éppen ezért Svájcban a donor szervének eltávolítása érzéstelenítéssel történik, akár egy rendes műtétnél.
.
Az orvosok nézőpontja
Papp Lajos egykori szívsebész minden műtét előtt mondott egy imát a Teremtőhöz. Ő nem materiálisan állt a témához. Alázatos volt és sikereit nem az ő sikerének tekintette, hanem azt mondta, ő a Teremtő meghosszabbított keze. Fantasztikusan sikeres is volt. Materiális szinten sokan igyekeztek őt gáncsolni, azonban a létezés mindig megoldotta valahogy.
2014 februárban Budapesten volt egy ilyen témákat boncolgató konferencia, ahol a külföldi (ausztriai) orvosok mellett magyar orvos is jelen volt mint előadó. Ott is arra a következtetésre jutottak, nagyon ez sikamlós terület, és az emberiség tudatos nevelése nélkül nem fogunk előrébb jutni. Az embereknek meg kell érteniük, hogy mi az élet és mi a halál.
Nyilván vannak azok az orvosok, akik karriert látnak a szervátültetésben, vagy akár csak materiális szempontból egy másik ember életének a meghosszabbítását. És ez nagyon jó. Szükség van rájuk.
.
Kérdések sora
A szervátültetés az nem jó és nem rossz, hanem meg tudjuk csinálni. Mindenki maga döntse el, hogy mi az ő véleménye, hozzáállása. A törvényi szabályozás pedig egy közös konszenzus eredménye kell legyen.
Sok olyan kérdés jön a nagyon is közeli jövőben, amin majd gondolkoznunk kell. A közeljövőben háromféle „ember” fog együtt élni a Földön. Lesz a ami ember, a klónok és a mesterséges intelligencia. Nem kell már 20 év és személyesen tapasztaljuk. Mindez komoly kérdéseket vet majd fel. Ide kapcsolódó régebbi cikk: 100 év múlva
Az élet nem jó és nem rossz, hanem olyan, amilyenné mi tesszük.
.
Kapcsolódó korábbi cikk: Szervátültetés mellékhatásokkal (2012)