Biodinamikus gazdálkodás

.

Goethe

A biodinamikus gazdálkodás valódi alapjait Goethe természettudományában kell keresni. Véleményem szerint az nem is foglalkozhatna növény termesztéssel, aki nem olvasta Goethe növénytanát. Napjainkban a természettudomány materialista. Egyik nagy korlátja, hogy aprólékosan boncolgatja a dolgokat, de amikor elfogy az anyag akkor azt mondja állj, ne tovább. Másik nagy problémája az egyre szűkebb kutatási terület. Magyar kutató mondta nemrég a rádióban, hogy az a nagy gond, hogy aprólékosan kutatjuk például egy élőlény minden sejtjét, minden apró lehetőséget, de nincs egyetlen tudós, aki azt mondaná, de hát emberek, ez egy elefánt. Végtelenül sok szakterület van, de nincs egy globális nézőpont.
Goethe természettudományos munkásságának jellemzője, hogy nála az anyag nem korlát, hanem egy kis része az egésznek, és látáspontja globális. Ma is sokan dobnak egy hátast, mikor Goethe természettudományos munkásságát olvassák. Goethe szerint minden él, az anyag is élőlény. Ő ezek alapján figyelte meg a világot. Mert a tudomány nem más, mint megfigyelés. Nem bizonyítások és tételek sokasága, hanem megfigyelés.

Darwin (1809–1882) a világot mechanikusan értelmezte. Szerinte a külső környezet mechanikusan alakítja az élőlényeket olyanná amilyenek. Az evolúció nem más, mint statikus állapotok közötti átmenet.
Goethe (1749-1832) a világot dinamikusan értelmezte. Szerinte az élőlények maguk választanak olyan létformát, amelyik megfelel a környezeti feltételeknek. Ma ezt adaptációnak nevezzük, és tudjuk, hogy az élő szervezet mindig adaptálódik a környezeti viszonyokhoz. Ha már nem tud alkalmazkodni, akkor kipusztul.

.

Steiner

Rudolf Steiner (1861–1925) a Goethe féle természettudományból kiindulva megalkotta a biodinamikus gazdálkodást. Az ezerkilencszázas évek elején német gazdák keresték meg Steinert azzal a problémával, hogy a föld egyre kevesebbet terem. Családi nagy gazdaságok tulajdonosai jöttek azzal a problémával, hogy az elmúlt 25 éveben egyre romlik a termés minősége és mennyisége. Nem beszélve az 50 évvel azelőtti termésekről. Pedig az a korszak maga a Kánaán a mai viszonyokhoz képest, mikor már csak úgy tudunk termést elérni, hogy megerőszakoljuk a földet műtrágyákkal, a növényeket vegyszerekkel, génmódosítással, és mindezt a profittermelés szolgálatába állítjuk.
Steiner kidolgozta a biodinamikus gazdálkodás alapjait. Ez nem más, mint amikor a föld nem egy halott anyag, hanem egy élőlény, és ha mi támogatjuk őt, akkor ő is támogat minket. A vegyszerek helyett természetes szereket és a Föld finom erőit (rezgéseit) felhasználva nagyon jó termés érhető el. A jelenben voltak olyan kísérletek, mikor egy nehézfémmel nagyon szennyezett földterületet ilyen módon három év alatt a legjobb termőfölddé alakítottak át.
1997-ben voltam egy előadáson, amikor is egy magyar agrármérnök beszélt arról, hogy a földek kimerültek, nincs már bennük ásványi anyag, nyomelem, így a táplálékban sincs, tehát pont azt a célt nem szolgálja, amit kellene. Azóta sem lett jobb a helyzet.

.

Magyarország

1989 után nagy lehetősége volt hazánknak. Éppen a termelőszövetkezetek miatt nagy egybefüggő földterületek voltak. Ezek nagyon jók lettek volna biodinamikus gazdálkodás céljából. Azonban az emberek sérelmét enyhítendő felparcellázták őket. Ma gyakorlatilag már nem lehet nagy biodinamikus gazdaságokat létrehozni.
A Kárpát-medence földje nagyon jó  még ebben az állapotában is, vagy mondhatjuk fordítva, a világ legtöbb részén a föld nem alkalmas mezőgazdasági célra. Ha az EU-ban nem lenne a bonyolult és átláthatatlan mezőgazdasági finanszírozás, akkor sok EU tagállamban nem lenne mezőgazdaság. A két világháború közt az Alföldön, és a Bánságban termett a legtöbb és a legjobb gabona. Ez volt Európa éléstára. Ma a multik hozzák a külföldi lisztből készült termékek sokaságát. Természetellenes helyen, természetellenesen pénzelt gabona.

2012 éveben Ángyán József és Bencsik János javasolták, hogy a mezőgazdaságot a családi gazdaságokra és az önkéntes szövetkezetekre építsék. Például ilyen a dán minta. Bár így indult, de végül az ellenkezője történt és 2012 december 17-én az integrált termelésszervezés bekerült az Alaptörvénybe.

Szabad Gondolat (http://szabadgondolat.hu), 2013 június, 16/2, Ertsey Attila: Ébredés és világvége cikkéből.
Az integrált mezőgazdasági termelésszervezés mögött a következő terv rejlik: az ország hét eurorégióra tagolt. Mindegyik régió csúcsára egy ún. “integrátor” gigacéget ültetnek. E hét cég pozíciójára az állam koncessziót hirdet, ezek tehát magánérdekeltségek kezébe kerülnek, méghozzá az említett oligarchiáékba, továbbá két külföldi állam érdekeltségébe.   
Az integrátor tevékenysége lefedi a teljes mezőgazdasági tevékenységet, monopolhelyzetben: a vetőmag-, műtrágya-, növényvédőszer-forgalmazást, a hitelezést, a termékfeldolgozást, felvásárlást, kereskedelmet.”

.

Állattartás

A modern állattartást ma úgy nevezik, hogy zárt technológiás farm. Az iparosított állattartás lényege, hogy az állatok szűk ketrecekben, mozgás nélkül, fény nélkül tápszeren, hormonok hatására gyorsan felfúvódnak, az eredeti életciklusuk töredéke alatt. Azonban maga az állat már nem az, ami kellene legyen. Csak csirkének látszó szörnyszülötteket, vagy sertésnek látszó zsírdarabokat gyártunk futószalagon. Ez költséghatékony. Így nem tud vele versenyezni a hagyományos állattartás. Ez tönkre is teszi ezeket a kisvállalkozásokat.
Több magyar különlegességet gyártó multi nem magyar húsból állítja elő  neves termékét, hanem a világpiacról szerzi be alapanyagokat. Egyetlen dolgot tartanak szem előtt, az országból kivihető profitot.

.

A jövő

A globalizálódó és szigorúan csak a profit érdekeit szem előtt tartó világ hamarosan elér arra a pontra, amikor a rendszer már nem tartható fenn. Az emberiség történelmében adott korszakok végét mindig a globális klímaváltozás is siettette. Ez utóbbi adja a kegyelemdöfést. Mikor nehezednek az élet körülményei az anyagi önzés miatt és ezt fokozza a klíma azáltal, hogy az túlnépesedett emberiség kisebb helyen tud megélni, ez mindig krízishez vezet.

Ezt a krízist túlélni csak biodinamikus gazdálkodással lehet. A fent említett módon a mezőgazdaságot már elígértük a külföldnek, ezt már a szektor privatizációja az 1990-es években is jelezte. Szerencsére egyre több, tőkével rendelkező felvilágosult ember, akinek elege van a nagyvárosi túlhajszolt életből, megy ki tanyákra és kezd ilyen típusú gazdálkodást. EZ A JÖVŐ. ahogy ezt Ángyán József és Bencsik János is gondolta.

ALAPSZABÁLY: a piramist mindig alulról felfele építik és nem fentről lefele. Ez utóbbi hamar összedől !!!.

.

Kapcsolódó anyag: Biodinamikus gazdálkodás 2. rész



Comments are closed.