Arthur király
Leginkább mondák, legendák maradtak fenn róla, majd ezek inspirálták a kutatókat a történelmi kutatások irányába. Olyan ez mint a sumer történelem. Mitológiának nevezzük, de nagyon is valós alapja van. Arthur király elvileg Britanniában élt. A Római Birodalom bukása idején, II. Theodosius (408-450) császár uralkodása alatt a római légiók kivonulnak Britanniából. Britannia hivatalosan 410-ben lett független Rómától. Ekkor élt a tehetséges hadvezér Arthur (Arthus) (kb. 465-537), aki még a római időkben nőtt fel, de a kivonulás után a britanniai közös hadnak lett a vezetője. Arthur természetfeletti erővel és szervezőképességgel rendelkezett, innen ered legendás hírneve. Természetfeletti erőkkel bíró segítői és ellenségei is voltak. Mivel ezt ma nem értjük, ezért ezt a történelmi fejezetet Arthur mondakörnek nevezzük.
Ha sumer analógiájára, amikor is a mitológiát valós történelemként olvassuk, most az Arthur legendakört valós leírásként értelmezzük, akkor sokkal összetettebb a kép. A legendák mind meseszerűek. Legkevésbé materiális az egész történet. Merlin, Excalibur, Guinevere, Lancelot, Tó Hölgye, valamit ide kötődik a Szent Grál és a Rózsakeresztes rend.
Történelmi háttér
Részlet a Sumer c. könyvből:
„A páholyok közül a Rózsakeresztes rend tanításai a világ eredetéről és működéséről, a kozmikus kapcsolatról, az ember kozmikus szerepéről, múltjáról, jelenéről és jövőjéről szóltak. Mindmáig ez az alapja a legtöbb szellemtudományos, felvilágosító irányzatnak, spirituális egyháznak. Nyilván vannak olyan páholyok is, melyek nem erre az ideológiára épülnek. A szellemtudomány arra utal, az ember szellemi lény, és őt a kozmoszban a valós helyére pozicionálja. A szellemtudomány nem más, mint a világ megértése a maga valóságában, a kozmikus egységében. Az anyagi világ csak egy apró, de fontos része a nagy egésznek, és semmiképp sem maga az egész. A világ megértése csak széles látókörben lehetséges. A hegyről többet látunk, és jobban megértjük a környezetünket, mint a völgy mélyéről.
A rózsakeresztes tudás a múltból fakad. A IV. században alapította a Rózsakeresztes rendet 4 beavatott mester. Ők még tisztán emlékeztek a tudásra, és szerették volna ezt megőrizni a jövő kor embere számára. Ugyanis a néptől fokozatosan elvették ezt a tudást. Milyen tudás volt ez? Hát a Tao. Ugyanis a Tao nem Kínából származik. Az csupán egy irányzata. A Tao Atlantiszból származik. Amikor az ember még csak félig-meddig volt materializálódva, akkor mindennapjait áthatotta a Tao. Ez nem volt nehéz, hiszen más formában élt, mint ma, más értékrendet képviselt. A Tao ebből a korszakból származik. Thoth smaragdtábláit is áthatja a Tao. Atlantisz időben nagyon régen volt. Ezt az ősi tudást, értékrendet nagy szellemek hozták át napjainkra, mint például Thoth, Isis, és sok egyiptomi fáraó. Amikor sumer területeken megjelent a vallás, már csak Egyiptomban ismerték az ősi tudást. A középkor idején, mikor mindenkit elégettek, aki csak ilyenre gondolni mert, akkor jelentek meg a különböző titkos társaságok, rendek.
Az indiánok is adaptálták ez ősi tudást, de ott nem voltak titkos társaságok, nem voltak páholyok, hanem az egész nép a Tao elvei szerint élt. A mai történelemben ők voltak az egyetlenek.
A XII. században a templomos lovagrend volt egy fontos és elterjedt titkos társaság, mely a rózsakereszteshez hasonló tudást birtokolt. A század második felében egész Európában elterjedt, és állam lett az államban. Egyedül a pápának volt hatalma felettük. Az ősi tudást ők a napi életben tudták alkalmazni. Tudatosak voltak és „játszották” az életet. Annyira jól, hogy ők adtak kölcsön pénzt például Szép Fülöp francia királynak. Aztán amikor a király nem tudta megadni a tartozását, és már a pápa is félt a hatalmuktól, egy éjszaka alatt megszüntették az egész rendet, elvették a vagyonukat, a rend tagjait pedig máglyán elégették. Azonban ahogy az lenni szokott, az életben minden kiegyenlítődik, így mind a francia király, mind a pápa hamarosan meghalt, mindkettő keservesen.„
Druidák
A Római Birodalom idején éltek a druidák a mai Franciaország egy kis területén. Egy gall törzs volt. Akkoriban nem volt egységes állam, nem létezett Gallia, hanem sok gall törzs volt, amelyek nem voltak hajlandóak egységes irányítás alatt élni. Szinte semmit sem tudunk a druidák létrejöttéről, ugyanis ők maguk nem hagytak hátra írásos nyomokat. Minden tudásukat generációról generációra szóban, verses formában adták át és semmit sem írtak le. Róluk legtöbbet más népek leírásai alapján tudunk.
Tény, hogy egy nagyon spirituális törzs volt, úgy szokták mondani, hogy a kelták papi vonalát képviselték. Valójában ennél sokkal többről volt szó. A druidák nagyon egyediek voltak, azóta sem létezett ilyen nép a Földön. A sámánok a szellemvilággal működnek együtt, és ennek következménye kivetül az anyagi világba. A druidák olyan sámánok voltak, akik kőkeményen ott voltak a materiális világban is. Konkrétan nagyon jó harcosok voltak. Jól bántak a karddal és a harcművészettel. Úgy számolták, hogy egy druida mester 50-60 római katonával ért fel. Materiális szintű harcukat kiegészítették spirituális tudással is. A rómaiak féltek is tőlük, mert ha harcba keveredtek velük, akkor sok olyan megmagyarázhatatlan csoda történt (tudat elvesztése, emlékezet kiesés, képzelgés, virtuális valóság, stb.), melyek teljesen szétzilálták a római seregeket. Ezért a rómaiak nem szerettek nyíltan szembeszállni a druidákkal, azonban egyénileg üldözték őket.
A druidák amolyan Jedi lovagok voltak. Ismerték az élet körforgását, tudták, hogy többször élünk, tudták hogy az adott életük csak egy szerep és nem féltek a haláltól. Sőt, mindannyian a jövőbe láttak, tudták mikor mi fog történni és mindenki tudta, hogy mikor fog meghalni. Ők ezt sorsnak nevezték. Nagy tudatszinttel rendelkeztek (a világ megértése), azonban alázattal elfogadták a világ működését. Ahogy ma mondanánk, egy spirituális közösséget alkottak. Azonban a mai spirituális közösségek esetén a tagok 95%-a nem alkalmas arra a szerepere, a druidák mind alkalmasak voltak az adott szerepre. Ők voltak a kiválasztottak. Jó harcosok, sámánok, és bölcs taoisták.
A druidák a Római Birodalom előtt már léteztek, és a Galliai hadjárat (i.e. 58-50) körül találkoztak velük a római katonák. A következő 200-300 évben a római hadsereg felőrli a druidákat. A druida közösség tömegesen kipusztul. Azonban még a középkor végén is találkozunk egy-egy magányos Jedi mesterrel aki varázsol, csodákat tesz.
Az első rózsakeresztes lovagrend
Arthur megalkotta az ELSŐ rózsakeresztes lovagrendet. 12 lovag irányított, egy kerek asztalnál foglaltak helyet, ezzel jelképezve, hogy senki sem főnöke a másiknak. Arthur egy sámán volt, aki a kor szellemének megfelelően, druida tudással bíró segítőkkel harcolt. Küldetése a rózsakeresztes eszmék és életfilozófia terjesztése. A materialista római világ bukása után, ez lehetett volna egy visszatérési lehetőség az ősi tudáshoz és annak napi szintű alkalmazása a tudatos életben. Ez lett volna a IV. században megalakult Rózsakeresztes rend, ősi atlantiszi gondolatvilág, elterjesztése és lehetőség visszatérni az ősi tudáshoz. Azonban erre az emberiség alkalmatlan volt. Nem is jöhetett más, mint a középkor és az ősi tudás titokban tartása, de a tudás fenntartása a Rózsakeresztes rend révén.
A következő próbálkozás a XII. században a templomos lovagrend volt, de ez is elbukott, hasonló okok miatt. Az emberiség tudatlansága.
Arthur sírjára azt írták a mágusok: valaha király volt, egyszer király lesz.
Arthur, ha visszatérne napjainkban
Ha Jézus ma visszatérne, nem tudnánk vele mit kezdeni, ahogy akkor sem tudtunk, mikor itt volt. Nem értenénk meg, ma sem. Mert ennyire más az értékrendünk. (Ajánlom a Jézus szeret engem c. filmet. )
Arthur az atlantiszi gondolkodást próbálta meg elterjeszteni a környezetében természetesen az ő általa tanult módon, karddal. Ezért is hozott létre egy spirituális lovagrendet. Segítői druidák és meseszerű lények. Azonban a római kor bélyegét magán viselő emberiség végtelenül messze állt Arthur meseszerű ideáljától, az atlantiszi magas tudatú gondolkodástól. Ráadásul a szeretetet, tudatosságot, egyenlőséget, szabad gondolkodást karddal rákényszeríteni az emberekre nehéz. Ma sem menne mindez. Mert mi emberek képtelenek vagyunk erre.
Ma csak és kizárólag az individuális felemelkedés lehetséges. Ezért ha ma eljönne Arthur, akkor csak és kizárólag személyes példamutatással, tudatos közösségépítéssel tudna tudatos gondolkodású (atlantiszi) lovagrendet létrehozni. Ma sem lehet karddal meggyőzni az embereket. Viszont napjainkban elég sok ember szunnyadó tudata ébred, 2015 az az év, amikor ez látványos méreteket ölt éppen az anyagi világ nehézségei miatt, így az arthuri lovagrend ma sikeres tudati forradalommal lehetne.
.
II. Lajos bajor király (Őrült Lajos király) (1845-1886)
Nagyon kifinomult ember volt, művész lélek, aki erősen kötődött a szellemvilághoz és kevésbé az anyagihoz. Energetikailag gyenge, idegrendszere úgyszintén. Egy ilyen gyerek kapott egy olyan apát, aki őt és testvérét, Ottót, spártai körülmények között nevelte. Éheztette, túldolgoztatta, fizikai és lelki tűréshatáruk szintjén kínozta, rendszeresen verte. Gyakran fáztak a fiúk, ilyenkor úszniuk kellett a jeges tóban. Lajosnak alkatából kifolyólag fizikai melegre, lelki melegségre, jó táplálkozásra és kisebb mértékű fizikai terhelésre lett volna szüksége és végtelen szeretetre. Mivel pont az ellenkezőjét kapta ezért testileg, lelkileg és szellemileg meg lett nyomorítva. Mindezt tetézte, hogy apja halála után (mely megváltás volt a két fiú számára) bajor király lett.
Lajos arról ismert, hogy meseszerű kastélyokat épített. A leghíresebb például a Walt Disney stúdió emblémája is lett. Ennek oka, hogy ez a kastély egy mesevilágot ábrázol. Lajos karmikus küldetése az volt, hogy az akkor kialakuló német birodalom vezetője kellett volna legyen és egy meseszerű, boldog életet kellett volna megvalósítson. Az egyesült német birodalom akár egy mesében, a boldogság szimbóluma kellett volna legyen.
A német nemzetnek ilyen jellegű karmikus küldetése van. Nem véletlen, hogy ilyen jellegű német filozófusok sora élt és alkotott. Amíg a magyar nemzet költészetben alkotott világraszóló filozófiát, addig a németek logikus, kőkemény filozófiából. Ennek oka, hogy a magyar nép az enneagrambeli négyes, a misztikus karakter, és ezért csak művészien tudja magát kifejezni. A német a hatos karakter logikus, állandóan gondolkodó, pontos és precíz. Ő alkalmas a filozófiára. Aztán jött Goethe, akinek a nem materiális természettudományától a modern tudomány még mind a mai napig dob egy hátast, továbbá ott volt Steiner aki az egész világot megváltoztató eszméket honosított meg.
Lajos komoly szellemi kötődésekkel bírt, hangokat hallott, ezért bolondnak nevezték. Azonban orvos soha nem vizsgálta meg, a szolgák véleményére alapozták a döntést, amikor őrültnek nyilvánították és eltávolították a trónról.
Lajos életét apja már idejekorán kerékbe törte. Ezért Lajos nem tudott felnőni, felkészülni az életfeladatára. Ennek következtében nem is tudott mást tenni, mint visszavonult a világból, őrült lett. Mikor látta, hogy ebből nincs kiút, öngyilkos lett, vízbe fulladt a jó úszó.
Lajos feladata volt, hogy a középkor után egy másik pályára állítsa az emberiséget, egy élhetőbb, meseszerű világot kellett volna elhozzon és német mintaként meghonosítson. Azonban erre a szerepre alkalmatlan lett, ezért nem valósulhatott meg.
.
Wictor Charon (1907-1976)
Leginkább spirituális ember volt, továbbá filozófus, zeneszerző, író, nyelvész, asztrológus. Húga, Szepes Mária (1908-2007), a magyar ezoterikus irodalom alapítója.
Wictor képes volt arra, hogy átjárjon más dimenziókba, és leírja az ott történteket. Több mint 50 spirituális művet írt. Ezek nagy része még ma is kiadatlan. Ezeket még ma sem értjük. Valójában ezek fizika leckék a materializmusból kilépő emberiségnek. Mivel még nem tudunk az anyagból kilépni, ezért ezeket a műveket nem is tudjuk megérteni.
Wictor akkor született, mikor a Földön az emberiség a fejlődés útját választotta. Ekkora már meg volt a német „atlantiszi” filozófia, találmányok sora született, Meg voltak az éterikus energiákkal működő gépek első prototípusai, Tesla alkotott, Steiner, és sokan mások. Ekkor született Wictor, aki ezt a vonalat vitte volna tovább. Ő ott állt a tudásával, képességeivel, a vasútállomáson és várta, hogy az emberiség vonata jöjjön, ő felszálljon és átadja tudását az emberiségnek. Azonban a két világháború, mely nem volt letervezve, közbeszólt. Az emberiség vonata nem arra jött, amerre Wictor állt, hanem teljesen másik irányba. Ezért Wictor az állomáson magára maradt, tudása úgyszintén, az emberiségnek pedig ez mind a mai napig hiányzik.
Wictor bezárkózott, húga vigyázott rá. A szocializmus idején állandó megfigyelés alatt tartották, mintha terrorista lenne. Ő maga egyedül életképtelen lett volna abban a világban, ezért is vigyázott rá Szepes Mária. Wictor munkáit kiadni nem lehetett, ezért Szepes Mária ezoterikusnak nevezett, valójában spirituális regényeket írt. Ő alapította meg az ezoterikus irodalmat, melyet Magyarországon az emberek tárt karokkal fogadtak. A hatalomnál pedig valahogy elnézte, mert meseként értelmezte.
Így, a nagy küldetésű Wictor minden képességével és tudásával magára maradt egy tőle teljesen idegen világban. Szerencse, hogy volt valaki, aki átsegítette őt ezen az életen, ugyanis az emberiség egy másik utat választott. És mind a mai napig ezen jár. Mert azt nem mondhatom, hogy halad. Inkább csak egy helyben toporog, sőt leginkább vissza-vissza lép. Azonban elfogyott a talaj a lábunk alatt és vagy átugrunk egy másik útra, vagy bele fogunk esni a szakadékba. Nincs harmadik lehetőség.