Magyar küldetés

Ritmus

Részlet az Egészség, mint beteg állapot c. könyvből (megjelenik 2015 nyár vége)

“Az ember fizikai és energetikai testét elemezve látható, hogy az két pólusból (rendszerből) áll és egy a kettő között található kiegyenlítő rendszerből. Ha fentről lefele nézzük, akkor a fej jelképezi az egyik pólust, az idegrendszert. Ide tartozik az agy és maga az idegrendszer. A mellkastól lefele található az ellenpólus, az anyagcsere rendszer. E két pólus között található a ritmikus rendszer. Ide tartozik a szív és érrendszer és a tüdő. A ritmikus rendszer ritmusát a keringés és légzőrendszer biztosítja.

Az emberek két csoportba oszthatók. Vagy az egyik pólusuk a gyenge pontjuk, vagy a másik. Vagy az idegrendszer, vagy az anyagcsere rendszer.

Azok, akiknek az idegrendszerük a gyengébb láncszem, azok sokat gondolkodnak, nehezen hagyják abba az agyalást, általában soványak, könnyebben ingerelhetők, nehezebben alszanak, fizikai megjelenésben kisebb a fejük. Életszemléletben látható, hogy nem annyira széles a látókörük, mint inkább szűk területen ásnak mélyebbre.

Azok, akiknek az anyagcsere rendszerük a gyenge láncszemük, ők nem agyalnak, viszont állandóan problémás az anyagcsere helyes működése, könnyen híznak, külsőleg nyugodtnak látszanak (még ha belülről nem is azok), könnyen alszanak, nagyobb testűek és nagyobb a fejük. Életszemléletben látható, hogy mennek részletekbe, viszont nagyon jól átlátják az egészet.

Az idegrendszer vagy az anyagcsererendszer túlműködésének a ritmikus rendszer szabhat határt. Nyilván csak akkor, ha helyesen működik. A modern ember életvitele oda vezet, hogy évek alatt teljesen összeesik a ritmikus rendszere, ezért a két pólusból az egyik átveszi az irányítást a másik felett is.

Ha az idegrendszer túl van dolgoztatva rendszeres jelleggel, és a ritmikus rendszer nincs a helyén, akkor az idegrendszer tönkre teszi az anyagcsere rendszert. Konkrétan idegi alapú anyagcsere betegségek alakulnak ki mint például tönkremegy a bélflóra, tönkremegy az emésztés, kialakul a cukorbetegség, stb.

Ha az anyagcsere rendszer uralkodik el (rossz táplálkozás, mozgáshiány), akkor lelassítja az idegrendszer és az a agy működését. Aki túlsúlyos, annak egyre nehezebb gondolkodnia, nehezen dönt, nehezen érzékeli a környezet ingereit. Emellett kialakulnak a tipikusan anyagcsere betegségek.

Mindkét esetben a megoldás az, hogy először helyre kell állítani a ritmikus rendszer működését, majd támogatni kell az elnyomott rendszert, hogy érje el működésének normális tartományát, illetve csökkenteni kell a túlműködő rendszer túlműködését.

Ha egy modern, irodai munkakörbe bekerül egy idegrendszeri és egy anyagrendszeri típusú ember, akkor egy idő után érdekes változást tapasztalhatunk. Lehetnek közös vonások, de más-más okok. Az idegrendszeri típusú ember, karakterének függvényében, többet agyal, ezért kevesebbet eszik, azt is rendszertelenül és ha túlhajtja magát, akkor állandóan feszült és előbb-utóbb kapkodni fog. Közben fogy és a cukorbetegség jelei kezdenek nála mutatkozni. Ez utóbbi megtámadhatja a vesését, vagy a szívét, okozhat akár magas vérnyomást is.

Az anyagcsererendszeri ember lassabban gondolkodik, nem szereti a túlzott részleteket, fontos számára a táplálkozás. Nála a túlterhelés hízásban jelentkezik. Ettől egyre nehezebb a gondolkodása. Anyagcsere rendszeri betegségei alakulnak ki, úgy mint cukorbetegség, magas vérnyomást, stb.

Látható, hogy mindketten eljuthatnak ugyanazokhoz a betegségekhez, azonban más és más okból kifolyólag. A gyógyuláshoz ismerni kell a két típust, hiszen bár vannak a terápiáknak közös ágai, de vannak lényegesen eltérőek is.”

 

Ritmus és nemzetek

Az anyagi világ kétpólusú és mindig van kiegyenlítő rendszer is, amelyiknek a célja, hogy a tűz és a víz ne találkozzon. Európában tipikusan ilyen a magyar nemzet. Mondhatni küldetése van. Ez pedig földrajzi helyzetéből fakad. Egyik pólus a nyugati világ, a másik a keleti. Ha megnézzük a történelemben, igazából sosem voltunk egyik sem, bár csapódtunk ide vagy oda, de sehol sem éreztük jól magunkat. És ahova csapódtunk, annak sem volt jó. Ez nyilvánvaló, mert mi vagyunk a ritmikus rendszer, ha tetszik, ha nem. Nekünk kell elválasztanunk a két pólust és nekünk kell közvetítenünk. Mi kell rendet tartsunk. Persze nem erővel. Mert úgy nem lehet. Hanem intellektuálisan.

Azt is fontos tudni, hogy a kelet sosem lesz nyugat, a nyugat pedig sosem lesz kelet. Fejlődhetnek együtt, hathatnak egymásra, de a világ nem lesz egypólusú, mert az fizikailag kizárt. Csak akkor lehet valahol hideg, ha máshol meleg van. Ha a rendszer kiegyenlítődik, akkor nincsenek különbségek. Ezért is viselte meg a keleti blokkot az 1990-es nyugati nyitás, mert a világ át akarta őket formálni nyugativá. Ami lehetetlen. A keleti természetközeli világot elöntötte a materializmus. És ezzel nem tud mit kezdeni. Bár óhajtja a materiális létet, de lelkileg erre többre vágyik a kelet.

A magyar nemzet amolyan coach (fejlesztő, nevelő, edző, békebíró) kellene legyen. Azonban nem sok királyunk, uralkodónk, vagy modern kormányunk volt ezzel tisztában. Bár sokan tudták vagy tudják ezt ma is, de csak materiális síkon gondolkodva nem lehet ezt megvalósítani.

A történelem során vállaltuk, hogy megállítjuk a törököt, még ha belehalunk is, csak hogy bizonyítsuk a nyugathoz tartozásunkat. Pedig a törökök mind a mai napig állítják, hogy mi a testvéreik vagyunk és ők nem velünk akartak harcolni, hanem a nyugattal. Mi viszont személyes testőrként hősiesen feláldoztuk magunkat. Még megdicsérve sem lettünk. A továbbiakban hol az osztrákokhoz, hol a Szovjetunióhoz csapódtunk, majd az EU-hoz, és mindig bátran feladtuk identitásunkat. Pedig mi lennénk a középút. Erre képesek is vagyunk, mert a nemzet négyes karakterének (enneagram) jó állapota a reformer, akár Svájc. A négyes jó terapeuta, empátiás készséggel rendelkezik.

A magyar nemzet életfeladata, hogy intellektuálisan partnere legyen a nyugatnak, megértse annak céljait és félelmeit, és kezelje azokat, terapeutaként hasson rá. Hasonlóan fordulnia kellene a kelethez, ott is terapeutaként megértve azt, segítenie kellene annak a fejlődését. Mindezek oda vezetnének, hogy mindkét fél felnézne ránk és elfogadna. Nem pénz és hatalom kell  a tiszteletez. A megbecsülést és tiszteletet kiérdemelni kell. Kapkodni nem lehet.

Ettől vagyunk mi mások. Sem kelet, sem nyugat. A közép. A kiegyensúlyozott terapeuta. Gyógyítani csak az tud, aki egyensúlyban van, aki középen áll. De ezt előbb még meg kell értenünk.



Comments are closed.