Génmódosítás újratöltve

A génmódosítás azt jelenti, hogy egy élőlényben módosítják a genetikát azért, hogy előnyös tulajdonságokhoz jussanak, amelyekkel korábban nem rendelkezett az adott növény. Így jött létre a génmódosított szója, amikor is a szója genetikájába beavatkozva bevitték a skorpió szárazságtűrésért felelős génjeit. Az eredmény a sivatagban magától növő, bő termést biztosító szójabab, melyet centekért előállítható. Minden felvágottban, húskészítményben, pékárúban megtalálható. Amit nem annyira reklámoznak az az, hogy a szójaföldeken dolgozók többsége allergiás lesz, és a helyzet folyamatosan romlik.

A génmódosítás nem nemesítés. Nemesítéskor például az alma tulajdonságait úgy alakítjuk, hogy valamelyiket kiemeljük a többi rovására. Például az alma szebb lesz, de nem olyan jó ízű. Nemesítéssel új tulajdonságokat nem tudunk bevinni.

Génmódosításkor olyan új tulajdonságokat viszünk be például egy növénybe, amelyekkel korábban nem rendelkezett. Génmódosításkor mindig egy TELJESEN ÚJ FAJT hozunk létre. A gond ott van, nem tudjuk erre hogy reagálni az ember, hiszen ilyen új növénnyel nem találkozott az evolúció során. Sajnos a génmódosítás hatásainak kutatása sokáig tabu szinten mozgott. Volt olyan magyar tudós, aki Angliában volt hivatott egy különleges burgonyafaj emberre gyakorolt hatásainak tanulmányozását végezni. Mivel nagyon káros volt és ő ezt be is bizonyította, ezért kirúgták, nevét sárba taposták, teljesen megsemmisítették, ugyanis miatta nem engedélyezték a nevezett burgonya forgalomba hozatalát.

Nemrég jelent meg az első igazi hivatalos amerikai kutatás, mely azt bizonyította, hogy az eddig alkalmazott génmódosítás káros, főleg a vastagbélben okoz elváltozásokat. Korábban ezt már tanulmányozták olyanok segítségével, akiknek ki van vezetve a vastagbele. Észrevették, hogy a génmódosítás a vastagbélben okoz szövet módosulásokat.

Eddig a génmódosítás célja volt a növény ellenálló képességének a növelése, a termesztés olcsóbbá tétele. Ki is alakult az a piaci hozzáállás, hogy egy átlagos termékhez képest, ami génmódosított az olcsóbb kell legyen, ami bio az drágább.

Most új ötlettel álltak elő belga cégek. Létrehoztak egy új fogalmat: az egészségre előnyös hatású transzgénikus növények. Például a rizsbe vittek A vitamint. Génmódosítás újratöltve. Ha a piacnak nem tetszik, csomagoljuk új dobozba. Hivatkozzunk az egészségre, az éhezőkre, stb. Azért az éhezők sem hülyék. Volt olyan szegény afrikai ország, amelyik nem kért az amerikaiak adományából, amely génmódosított kukorica volt.

Valójában ez is csak profit. Az emberre gyakorolt hatása pedig évtizedekig homályban lebeg. Drága a vetőmag, drágák a vegyszerek, amikkel állandóan be kell szórni a növényeket, mert különben a fejlődésük megáll különböző fázisokban. Több agrármérnöki karon tanító professzor elmondta már, hogy véleménye szerint NEM alkalmas emberi fogyasztásra a génmódosított növény.

Hazánkban is kezdik már reklámozni hírportálok, hogy milyen jó az új génmódosítás. Gondolom ez egy átfogó támadás kezdete. Pedig van alternatívája, a biodinamikus gazdálkodás. Tényleg fillérekbe kerül a vegyszerekhez képest, bő a termés, és teljes mértékben környezetkímélő. Sőt segít regenerálni a földet, ahogy a pro és prebiotikum segít helyreállítani a bélflórát. Persze, nincs benne profit. Egyszer majd megértjük, hogy csak addig élhetünk a Földön, ameddig az van. Csak addig lakhatunk a saját házunkban, ameddig az nem dől a fejünkre. Utána végünk.



Comments are closed.