Egy olvasói levél, melyet nem szándékozok idézni, erős érzelmi indulatai miatt. Arról szól, hogy miért ilyen a mai fiatalság, amilyen és mi lesz a következménye.
Már nagyon sok kutatás kimutatta, hogy a két világháború a megélt élmények miatt egy sérült társadalmat eredményezett. A megélt lelki és fizikai borzalmak sérült gyerekei sérült felnőttek lettek, akik sérült gyerekeket neveltek fel. Ennek hatása több generáción át látszik. Nem hogy csak el kell felejteni a borzalmakat, hanem a téves mintákat ki is kell javítani. Ez csak tudatossággal lehetséges. Nagyfokú tudatossággal.
Ez még el sem kezdődött, és az elmúlt 10 évben már zajlik is a harmadik világháború. Hasonló lelki terrort okoz, csak időben hosszabb. Egyfelől nemzetközi síkon, az országok egymást nyomorítják meg, másfelől sok ország vezetői saját népüket. Még ki sem javítottuk a két világháború torzulásait, mikor újra lerakjuk a jövő degenerált társadalmának az alapjait. A degenerált nem minősítés részemről, hanem komoly eltérés illusztrálása. Olyan mint ha egy dalt Pavarotti énekel vagy én, aki sosem tudtam énekelni. Ahogy Pavarotti énekli, az az ideális, ahogy én az a jelen társadalom. Azonban ha az én énekem nem egy nagy élmény, akkor előbb-utóbb a környezetem tesz azért, hogy ne énekeljek. A természetben a torz dolgok kiküszöbölődnek. Egy torzult társadalom nem maradhat fenn sokáig, mert a létezés kiírja a forgatókönyvből. Csak az atlantiszi technológiát ismerő, a miénkkel mindenben ellentétes értékrendet képviselő társadalmak tudnak fennmaradni hosszabb időtávban.
A gyermek az első hét évében meg kell élje, hogy a világ biztonságos, érdemes élni. A következő hét évben azt, hogy a világ szép, érdemes felfedezni. A harmadik hét évben kell találkozzon a történelem ideáival. Nos mindez melyik családban tud megtörténni? Apuka munkanélküli, anyuka rabszolgaként dolgozik a pénzért, a létbizonytalanság mindenki feje felett ott lóg, akinek van pénze, lehet hogy holnap elveszíti, akinek nincs, az szükséget szenved. A társadalmi hármas tagozódás (liberalizmus, demokrácia, szociális gondolkodás) egy-két tudatos királyságot leszámítva nem működik. Az emberek többségének nem hogy Énje nincs, de még csak asztrál szinten sincs (érzelmi döntések), ők a nihilizmust élik meg. Ez a növényi létszint.
Az vállaljon gyereket, aki tényleg komolyan gondolja. Aki érzi, hogy ez neki sorsfeladata. Aki erre elhivatottságot érez magában, erre életét teszi. Aki megérti hogyan fejlődik egy gyermek, mire van szüksége. És ehhez az is kell, hogy biztosítani tudjuk azokat a feltételeket. Tudatosság. Ezt nem az iskolában tanítják. Jelenleg csak mennyiséget gyártunk és nem minőséget. A gyerek egy fizikai tárgy. Megcsináljuk, birtokoljuk, nagy korában adót fizet. Sokan felvetették már, hogy van-e értelme így az emberi fajnak? És meddig mehet ez így tovább? Mindenki olyan mélyre megy a betegségben, amennyi szükséges ahhoz, hogy megvilágosodjon. Van akinek ehhez rövid az élete. Azonban ez igaz az emberiségre is. Hamarabb megkapjuk a választ, mint gondolnánk.
Azt se felejtsük el, hogy itt van nagyon sok értelmes fiatal is. Ők tudatosak, és más életszemléletet szeretnének tovább adni, mint amit kaptak. Ők lesznek az emberiség túlélői. Előtte azonban nagy tisztulásnak lehetünk majd tanúi. A vihar kidönti az odvas fákat és a lepusztult terepen új erdő nő, fiatal, egészséges fákkal.
Nem véletlenül a Sumer Szabadegyetem hétvégi előadásában bemutatjuk a gyermekek fejlődési ritmusát, igényét ahhoz, hogy egészséges, tudatos felnőttek legyenek. Láthatjuk majd, hogy ehhez a szülőnek mit kell tennie. Majd ezek alapján összehasonlítjuk a sumer társadalmat és a jelent. Sumer pár ezer évig létezett. Nekünk ennyi nem lesz. Töredéke. Elvileg készítünk videó felvételt és az majd a honlapra felkerül.