„Nemrég láttam egy régebbi filmet, két híres színész főszereplésével, melyben találkozik két ember, és egymásba szeretnek. Mindkettőnek volt családja, egyiknél két gyerek is. Valami megfoghatatlan vonzás van köztük, és a véletlenek játéka mindig össze-össze hozza őket. Mikor otthon bevallják érzéseiket, mindkét biztosnak hitt család azonnal szétesik.
Legalább tíz évvel ezelőtt láttam ezt a filmet, és tiszta ideg voltam, hogy két szerelmes ember, aki nem bír uralkodni az érzésein, szétrobbant két jól működő családot. Magamat is abba a helyzetbe képzeltem, akit otthagynak. Az elmúlt években sokat fejlődtem, mondhatni felébredtem eddig álmomból, másképp látom a világot. Olvastam az Ön könyveit is, és nagyon megragadott az elsőben és a harmadikban a karmikus kapcsolat fogalma. Szeretném kérdezni, mi a véleménye az ilyen történetekről?„
.
Az élet a sorsra, karmikus kapcsolatokra, karmikus feladatokra épül, ha tetszik, ha nem. Az ember akkor találja meg saját életét, akkor kezdi élni igazi életét, amikor karmikus társaival kezdi megvalósítani karmikus életfeladatait. Erről szól a következő könyv, a Metamorfózis.
Bár a karmikus társak feladata, hogy együtt valósítsuk meg életfeladatainkat, mert ez így lett kitalálva egy magasabb szintű világban, mégis a karmikus társak közül szinte bármelyikkel adott a lehetőség egy jó párkapcsolatra. Ugyanis van közöttünk egy természetfeletti szeretet, szerelem, ősbizalom. Ezt semmilyen anyagi szintű erő nem tudja sem felülmúlni, sem lenullázni.
Amikor az ember párkapcsolata nem karmikus, akkor könnyen megesik, hogy találkozunk a nagy ővel, ekkor minden megváltozik és semmi sem számít ami azelőtt volt. Ez természetes. A karmikus kapcsolatban élők esetén a házasság stabil, ott általában barátság szokott kialakulni, bár meg van az életre szóló szeretet.
A mai értékrend torz, egy materiális birtoklás, ahogy az egész világunk. Azt mondjuk a párkapcsolatra, hogy örökké szól, megvettem, hátradőlhetek, az enyém. Valójában a párkapcsolat egy dinamikus állapot. Az ősi kultúrákban a házasság esküje azt tartalmazta, hogy: ameddig jól érzed magad velem, melletted maradok. Tehát naponta kell tenni azért, hogy működtessük a kapcsolatot. A párkapcsolat nem a szabadság elvétele, hanem a szabadság odaadása. Nem bezárjuk párunkat kalitkába, és eldugjuk a lakás mélyére, hanem vele együtt kinn vagyunk a szabadban, bevállalva azt a rizikót, hogy bármikor elrepülhet mellőlünk. Úgy kell viselkedjünk naponta, hogy nem hogy elrepülni ne akarjon, hanem egyenesen mellettünk akarjon élni.
Ezelőtt 10 évvel én meg sem néztem volna ezt a filmet, már a címe is távol tartott volna. Most azonban örömmel tettem. És máris találtam egy példát az életből. Feleségem kétéves rendszeres továbbképzésre járt, és ott volt egy ilyen pár. Első látásra tudták, hogy ők egymásnak vannak teremtve. Mindkettőnek többgyerekes családja volt. De ők felvállalták egymást. A kollégák eleinte megszólták őket, még a feleségemnek is meg volt a véleménye. Aztán mire mi megbeszéltük volna, addigra ő maga is rájött ez így van jól. Két év alatt a kollégák is megváltoztak, valahogy megértették ezt az egészet. Miből értették meg? Érződött ahogy a két ember körül vibrál a levegő, hogy ezek együtt boldogok, tágra nyílt szemmel figyelték egymást, nem nyalták-falták egymást, mégis érezni lehetett az egységet. Nem tudni mi lett velük, milyen döntést hoztak a jövőt illetően, de én a magam részéről azt mondom, mindenkinek joga van a boldogsághoz, hiszen azért születtünk ide, és tenni is kell a boldogságért, néha fel kell vállalni dolgokat.
A karmikus kapcsolatot mindenki fel tudja ismerni, mert kiemeli őt a létezés a környezetből. Lehetnek harmincan a kassza előtti sorban, vagy egy értekezleten, egy metróban, de percekig az ember csak azt az egy személyt látja. Durvább esetekben láthatjuk a lelkét, szellemét, vagy felvillannak oda nem illő képek, ezek valamilyen közös életből származhatnak. Az első találkozás sokszor fárasztó, tíz perc alatt mindketten kimerülnek. Találkozáskor nagyon különleges energiaáramlások indulnak be. Olyan ez, mint amikor összeszerelünk egy akkumulátort, majd az első találkozáskor savat is teszünk bele. Ettől a pillanattól a két pólusa között megjelenik egy energiapotenciál, mely egész életen át tartó energiaáramlást jelent. Ilyen energiák a barátság, szeretet, szerelem, stb. Ezeket az energiaáramlásokat ha már elindultak, leállítani nem lehet.
Azt szoktam mondani, hogy igazi életet csak akkor fogunk élni, ha felvállaljuk karmikus társainkat, karmikus feladatainkat, mert enélkül az életünk kerek nulla, múló illúzió. A mi felelősségünk, hogy mindebből mit hozunk ki.