A napokban a német vezetés körében megfogalmazódott egy gondolat, amit halkan közzé is tettek, de csak halkan, mert nem akartak pánikot kelteni. A német nemzet, mely az enneagram szerinti hatos karakter, a lojális, a csapatjátékos, úgy érzi az EU nem egy csapat. Ez a kósza gondolat arról szól, hogy ha egy focicsapatban nincs összhang, mert mindenki csak saját maga akar lenni és nem tud kritikus helyzetekben igazi összhang létrejönni, akkor nincs értelme a csapatnak, menjen mindenki a dolgára. EU szinten arról van szó, hogy ha nem képes ez a virtuális közösség valós közösséggé válni, mert mindenkinek fontosabb a személyes érdeke, mint a közös, akkor ennek ebben a formában nincs értelme, akár meg is szűnhet.
A gondolat logikus és igaz. Milyen közösség az, amelyik nem képes kompromisszumokra. Ha egy férfi megházasodik, akkor előfordul, hogy a saját érdeke elé kell helyezze a család érdekét. Lehet, hogy vasárnap a vízparti szunyókálás helyett betont kever, teszi ezt mosolyogva, örömmel és nem nyűgként megélve, mert fontos számára a család. Hát igen, ide kellene eljutnia az EU-nak, ami a jelen pillanatban lehetetlennek tűnik.
Azonban nem olyan könnyű búcsút inteni egymásnak. Ugyanis az EU gazdasága úgy lett megvalósítva, hogy az országok gazdasági szempontból szimbiózisban élnek. Ez azt jelenti, hogy például a keleti blokk országai, és itt hazánk is, az elmúlt 10 évben már rég csődbe mentek volna, ha nem kapnak tekintélyes EU forrásokat, melyekkel újjáépítették az országot, közben munkát teremtve. Közben az ipari termelés mérhető része a német autóipar kihelyezett gyáraiban valósul meg, a legtöbb országban. Persze ennek is meg van az ára, mert a multik kiviszik a pénzt, csak a béreket és ide vonatkozó adókat fizetnek a helyi országokban. Németország attól fejlődik, hogy kihelyezett gyárai, üzletei, multi cégei hazaviszik a tekintélyes nyereséget.
Figyelembe véve, hogy a görögöket nem engedték kilépni az euroövezetből, inkább lenyomtak a torkukon mindent, amit csak lehetett, mert félő lett volna az EU szétesése, inkább tartható ez a gondolat egy ébresztő gondolatnak, hátha az EU országok vezetői felébrednek saját álmaikból.
Volt egy érdekes dolog, amiről kevesen tudnak. A Varsói Szerződés annak idején egy fordítási hiba miatt szűnt meg. Az utolsó találkozón a tolmács valamit rosszul fordított, azt mondta, hogy a szovjet fél javasolja a megszüntetést. Mivel ez már ott lógott a levegőben, mindenki gondolt már erre, de nem merte kimondani, ezért most azonnal rábólintottak, sőt a szovjet fél is. Vannak véletlenek.
Van még az EU tényezőben egy fontos dolog, az USA. Az anyagi világ két pólusú (erről a Metamorfózis c. könyvben lehet majd olvasni). Az erőviszonyok szempontjából az USA-Szovjet pólus páros vezette a világot, egészen a szovjet birodalom bukásáig. Maradt egy pólus, az USA. Azonban egy pólus nem létezhet, ahogy az akkumulátornak is két pólusa van. Az Egyesült Államok folyamatosan kereste a másik pólust, igyekezett azt létrehozni, de nem sikerült. Viszont éppen ez az igyekezete vezetett oda, hogy újra megerősödött a másik pólus, aki most megújult erővel szállt be a világ háborújába.
Nos, ez az USA a saját túlélése érdekében szeretné ha befolyását kiterjeszthetné az EU-ra, a Szabadkereskedelmi Egyezmény formájában. Nagyon nem tetszene neki, ha egy egész kontinens helyett sok kis országgal külön-külön kellene alkudozni, a nagy piac helyett, sok aprócska piaccal.
Mivel a kor szelleme a globalizáció (lásd Metamorfózis c. könyv), nem sok reális esélye van a szétválásnak, a kisebb országoknál azonnali államcsőd lenne, és a nagyok is megrendülnének rendesen, a nemzetközi háttér erők sem ebben érdekeltek. Nekik sokkal jobb egy gyenge nagy piac, agy olyan közösség, amelyik nem képes rendet tenni soraiban.
Továbbra sincs más megoldás, mint a problémák közös megoldása. A problémák elől elbújni, elfutni nem lehet, ahogy az ember nem futhat el a betegsége elől, mert azt meg kell oldania. Nincs más megoldás.