Részlet a Metamorfózis c. könyvből.
Nagyváradon van egy fiatal pár, harmincvalahány évesek, egyfelől elegük lett a mai világból, másfelől megértették az inkarnációt és a hozzá kötőtő karma fogalmát. Egyfelől azt mondják elegük van ebből a modern rabszolgarendszerből, másfelől nem akarnak sem saját maguknak, sem másoknak karmát generálni csak azért, hogy valakinek közben profitot termeljenek. Inkább a saját maguk urai lettek és csak a saját érdekükben generálnak jövőbeli kötöttségeket. Kivonultak a város szélére, mellőzik a modern technikát, a földdel foglalkoznak. Kerülik a pénzt, viszont érdekes dolgokat tudnak a világról.
TUDJÁK, hogy ez az utolsó életük ilyen materiális létsíkon és nem szeretnék sem elrontani, sem azt, hogy esetleg vissza kellene jönniük, mert olyan erős dolgot tesznek. Ezért nagyon alázatosak, nagy szeretettel tekintenek mindenkire, és nagyon sokan segítenek nekik. Igazi kis közösséget hoztak létre. Kis Tibet Nagyvárad szélén.
Azonban ez a gondolkodás megosztja azokat, akik értik miről van szó. Akik hülyeségnek tartják az egészet, azokkal nincs gond. De akik értik a lényeget vagy azt mondják, hogy ez így van rendben, vagy azt, hogy nem lehet kivonulni az életből. Valójában az emberiség száz évvel ezelőtt el kellett volna induljon egy másik úton, melyet Tesla, Steiner és a többiek jelentettek. Azonban nem így történt. Hogy miért nem? EZ ERŐS KÉRDÉS, ÉS ERŐS RÁ A VÁLASZ IS.
Azonban a válasz megértéséhez szükséges egy másik fél könyv ismerete is. Ez a könyv a Túl az anyagon c. lesz. Ott erre a kérdésre megkapjuk a választ, megfelelő előkészítés után. Maradjunk annyiban, hogy az emberiség történelme nem pont úgy alakult, ahogy kellett volna, és ezért nem kizárólag ő a hibás. A magasabb tudatszintű társadalmakról szóló fejezetben látjuk, hogy az emberiség most a második szintet képviseli és nincs lineáris átmenet a harmadik szintre. Mert a fejlődés olyan, mint az iskola. Van második osztály és harmadik. A kettő között nincs lineáris átmenet. Nyárig a második, ősztől a harmadik osztály. Nos, lassan vége a második osztálynak. A jelen korszakot (falanszter) követi a materiális űrkorszak (lásd csillagok között c. film), majd az eszkimó világ, Az ember tragédiája szerinti felosztásban. Ez tokkal vonóval maximum 350 év. Majd nyári szünet, mikor kicsit összekapják az osztálytermet, a Földet, és ősszel indul a harmadik, ahol a tanulók, az emberiség már magasabb tudatszinttel lesz jelen. A nagyváradi fiatalok erre gyúrnak, hogy már nehogy vissza kellejen jönniük, és tiszta lappal induljanak a következő évadban.
Az emberiség jelenkori történelmében már volt ilyen szintugrás. A sumer hőskorban, mely a homo sapiens megjelenésétől tartott a vízözönig, ez kb. 250.000 év, az emberiség az egyes tudatszinten élt, az istenei vezették. A vízözön egy radikális váltás volt. Ez volt a nyári szünet, majd az őszi iskola a vízözön után kezdődött és még most is tart, de már közeledünk a tanév végéhez, hogy újabb nyári szünet után egy magasabb osztályba léphessünk.
A legtöbben vagy utolsó életüket élik ebben a formában, vagy van még egy, speciálisabb esetben két szerepük, de sokan már nincsenek itt és nem is jönnek le ebben a korban. Az emberiség már öreg mint olyan. Sokat tanult és ideje új szintre lépnie. Most zárul egy korszak, melyből van még egy érdekes szakasz, bár nem könnyű.
Hogy a fiataloknak igazuk van-e vagy sem, azzal, hogy kivonultak a modern életből, jelen pillanatban nem tudni a választ. Lehet, így volt megírva nekik. Akkor igazuk van. A választ csak akkor kapjuk meg, ha mondjuk együtt élük velünk egy hónapot, megérezzük és megtapasztaljuk a harmóniát vagy annak hiányát közöttük. Ugyanis, ha nagy egységben vannak, erős karmikus kapcsolatban, akkor bizony ez a helyes út, amin járnak. Még az is megeshet, ha nemsokára bedől ez az értékrend, akkor majd elő mernek merészkedni, meg merik mutatni magukat egy új szemléletű világban.”