Az élet mozgása

Mai mechanikus gondolkodásunk oda vezetett, hogy szinte kizárólag csak mechanikusan látjuk a világot. Mechanikus a világképünk. Ez az ipari forradalom terméke. Sokszor még kizárólag statikus is. Mechanikusan, gépnek látjuk az embert, mint egy robotot, örökké tartó statikus állapotnak gondoljuk a világgazdaságot, és egész életünkben a mozdulatlanságért küzdünk, hogy ne változzon semmi az életünkben. Nem lépünk ki beteggé tevő rossz párkapcsolatokból, nem szakadunk le szüleinkről, bekerítjük a házunkat, az országot, a kontinenst, nehogy valami változzon, ezért épült a Kínai nagy fal is. De mindhiába. Az élet zajlik, ha akarjuk, ha nem, ha elhisszük, ha nem, ha elfogadjuk, ha nem.

Miért e félelem a változástól? Kinek jó ez a valótlan világkép? Költői kérdés.

Nos, az élet az mozgás. A statikus állapot maga a halál. Azonban milyen mozgás? El tudjuk-e képzelni? És milyen meglepő, mert az élet mozgása ott van a galaxisokban, a Naprendszerben, a földi életben, a növényekben és bennünk. A külső kozmosz bennünk van. Nyilván, hiszen a modern ember, amit mi egy fizikai robotként értelmezünk, az maximum 5%-ban anyag, hasonlóan ahhoz, ahogy az univerzum 5%-a anyag, a 95%-a tudatos energia (energia és információ). De ne felejtsük, az anyag sem más, mint rezgés, akár a rádióhullám, csak más a paramétere, az anyag a rezgés legsűrűbb formája. Anyag mint olyan nem létezik (lásd Ébredés c. könyv). Az ember energialény (lásd Egészség c. könyv). Élete nem véletlen, hanem tudatos (kellene legyen) és célszerű (lásd Metamorfózis c. könyv).

És itt van három videó az élet mozgásának modellezése. Gondolkozzunk el rajta és próbáljuk meg érezni magunkban. Csak akkor leszünk egészségesek, boldogok, tudatosak, ha sikerül túllépnünk a mechanikus életszemlélen.

.

.

.



Comments are closed.