Indiánok

Indiánok ma

Bár a világ indiánnak nevezi őket, de ők ezt nem szeretik, ők magukat őslakóknak nevezik. Olyan ez, mint a sumer nemzet. A sumer szó nem létezett. Az az ősi nép “A tudás isteni fensőbbségének népe” (Ku-Mag-Ari) névvel illette magát. A sumer kifejezést a modern ember találta ki. Ahogy abban az időben az isten szó sem létezett. Ezt szintén a modern ember kezdte használni, mivel nem valós történelemként akarja bemutatni azt a kort, hanem mitológiának, mesének nevezi.

Az indiánok tehát őslakók. 2016 áprilisában egy Madison (Wisconsin állam) környéki indián túravezetésen elhangzott, hogy az őslakók, az indiánok, 12.000 évvel ezelőtt már ott éltek, a mai Madisontól nyugatra. Ez volt az igazi indián terület, Madisonnál kezdődött és nyugat felé hosszan terült el. A Wisconsin-Madison egyetem olyan helyre épült, ahol az ősi nagy törzsfőnökök voltak eltemetve, és a sírhelyük felé földből különböző állat alakzatokat formáztak, de ezek hatalmasak, és csak a levegőből látszanak. A diákok naponta ott járnak ezek között a síremlékek (dombok) között, és nem is igazán tudnak róla.

Azt tudjuk, hogy az európai hódítók igyekeztek kiirtani az őslakókat, a földek birtoklása miatt. Azt azonban kevesen tudják, hogy a múlt században, a modernnek nevezett időkben olyan események történtek, melyekre akkor a világban nem volt példa. Például 1965-től az indián nőket akaratuk ellenére sterilizálták. A gyermekeket elvették szüleiktől, hogy igazi angolokat faragjanak belőlük. A hetvenes években is tilos volt a saját nyelv használata még egymás között is. Így esett meg, hogy van olyan törzs, ahol már csak négyen emlékeznek az ősi nyelvre. Hitler népirtása a modern kor fehér emberének a szégyene. Ehhez mérhető az a népirtás, amit az indiánok elszenvedtek akár 40 évvel ezelőtt. Hitler fajokat üldözött elvi alapon, az indiánokat azért irtották, mert ragaszkodtak földjükhöz és az ősi mellérendelő struktúrájukhoz, akkor, mikor Amerikában szent és sérthetetlen a magántulajdon és mindenki mindenki felett uralkodni akart. Olyan törvényeket hoztak, melyekkel elvették az indiánok életterét fizikai és lelki síkon. A modern társadalom jellemzője az uralkodás, az uralkodási vágy. Ez éppen a tengerentúlon alakult ki, a nemzet enneagrambeli hármas, verseny orientált karakteréből fakad, és mára eluralkodott a világban, begyalulva olyan nemezeteket, melyek nem képesek versenyezni, mert karakterük miatt ez őket megbetegíti. A modern világban praktikusan az uralkodás össznépi játék lesz, mindenki uralkodhasson valaki felett, legalább egy kicsit. Így mindenki boldog, és örömmel fogadja el ezt a játékot. Ez a világ képtelen tudatilag felfogni, megérteni, hogy ez nem a természet rendje. Az uralkodás érdekében minden és mindenki beáldozható, az egyén, a család, kisebb-nagyobb közösségek, a nemzet, a vallás, vagy az egész világ. Mindenki világhatalomra tör, akinek kellően elborul a tudata. Az uralkodás eredménye a modernkori rabszolgatartó társadalom. Mint ilyen, egyre csökken a rabszolgák szabadságfoka, egyre nehezebb körülmények között élnek. Nos, az indiánok ebből NEM kértek. EZÉRT AKARTÁK ŐKET TÖRÖLNI A VILÁG SZÍNÉRŐL. Ők a közös földekben gondolkodnak, számukra a magántulajdon csak a rossz forrása. Valójában a Kárpátmedence népe a korai időkben is mellérendelő életet élt, a földet közösen művelték és senki nem volt főnöke senkinek. Mikor mindez megszűnt, vége is lett a Medence aranykorának. Onnantól lejtmenet az egész történelmünk. Napjainkra koppanunk majd a gödör alján. Lehet ez kell, hogy átértékeljünk sok mindent.

Ma kb. 500 törzs létezik, és kb. 300 rezervátum. Az indiánok nem rendelkeznek bizonyos jogokkal az államot illetően, azonban valamennyire dönthetnek a rezervátumbeli életükről. Nagy szegénységben élnek, messze az ország létminimuma alatt, 45-50 éves átlagéletkorral. Sok fiatal lesz öngyilkos, drogos, alkoholista, mert reménytelennek látja az életét. Van ugyanakkor egy mag, mely küldetésről beszél. Igyekeznek elérni, hogy különböző törzsek területi autonómiát kapjanak, egészen odáig, hogy független államot hozzanak létre az USA-n belül. Egy dolog nem sikerült a modern világban: az indiánok asszimilációja. Lehet, hogy egy indián tanul az egyetemen, lehet, hogy benn él egy városban, de ő tudja, hogy indián, még ha töredékben is az.  Ami nagyon érdekes, hogy rendelkeznek egy küldetéstudattal. Egy olyan világot szeretnének megteremteni maguknak, mely lehetőség Európa előtt is létezett az első világháború előtt. Vegyszermentes, természetes mezőgazdaság, megújuló energiák, pénz nélküli élet, az embernek ember általi kizsákmányolása nélkül. Szerencsére a világ ma már figyel rájuk, és ha nagyon lassan is, de haladnak dolgaik. Az USA-ban rehabilitálják őket, például állami pénzen tanítják nekik az ősi nyelveiket, igyekeznek felfedezni az ősi kultúrájukat, majd igyekeznek ezt átadni a mai fiataloknak, hogy megmaradjon a folytonosság a múlt és a jelen között, még ha száz év ki is esett.

.

Kik voltak az indiánok?

Ősi történelmük tele van olyan leírásokkal, hogy csillagfiuk szálltak alá az égből tüzes szekereken és házasodtak a Föld leányaival, akik gyerekeket szültek nekik. Napi életükben jelen volt a szellemvilág, úgy, mint a magasabb tudatú bölcs, igazságos és segítő szellemek, istenek. Másfelől jelen voltak a Föld erői úgy, mint természeti szellemek. Túl azon, hogy mindenki ismerte, tudta és alkalmazta mindezt, voltak kiemelt képességgel bíró emberek, ők voltak a sámánok. Az indiánok hatalmas tudattal rendelkeztek, ma ezt még nem vagyunk képesek megérteni, ezért indián folklórnak nevezzük az egészet, így nem kell megmagyarázni. Benne van az igazság, de nem kell beszélni róla, nem kell kényes kérdéseket feszegetni. Sőt, tudnak a Sumer előtti magas civilizációkról is. Éppen az indián folklór adta számomra az ötletet, hogy megírjam a Millió éves civilizációk c. könyvet, ahol ezt a témát ragozzuk, nyilván a források kiterjesztésével.

Hasonló sámánizmus uralkodott Ázsiában, de ott egyik nép sem volt tudatos, ők materialisták voltak. Egy kis égi kötődésük azért volt a sámánizmuson keresztül. Az indiánok mind kötődtek a szellemi világhoz, a sámánok különlegesen erősen. Ázsiában az emberek nem kötődtek, csak a sámánokon keresztül. Ma a modern világban Oroszországban létezik és működik a sámánizmus. Aki teheti és hisz benne, felkeresi őket, a gazdagok pedig helikoptert küldenek értük.

Bár magas volt a tudatuk, a materiális világ mégis legyőzte az indiánokat. Ugyanis az anyagi világban az anyagi világ szabályai érvényesek. Hasonló történt a druidákkal. A druidák végzete az, hogy magas tudásukkal, spirituális képességeikkel a barbár világ közepén éltek, a gall törzsek mellett. Határolta őket a Római Birodalom, amelyik teljesen materialista, ugyanakkor pontos, precíz, jól szervezett volt, és hatalmas hadsereggel bírt. Másik oldalról ott voltak a germán törzsek, melyek a gallokhoz képest még primitívebbek voltak, de jó lovas harcosok. Ilyen materialista világban nehéz a fennmaradás, ahogy a tibeti világot is leigázza Kína.

Az amerikai indiánok tökéletesen tudták a teremtés történetét, az ember eredetét, sőt voltak olyan törzsek, amelyek magyar szavakat használtak. Ehhez képest a sumer történelemben egy helyen Inanna/Ishtar/Vénusz említi ezt a területet, és Atlantisznak nevezi.

Az indián, egy ősi nép, nagyon érdekes eredettel, amiről semmit sem tudunk, és van küldetéstudatuk: túlélni a jelen világot, a mostani értékrendet, még pedig olyan módon, ahogy ezt lehet: a természettel összhangban. Székelyföldön, a hegyoldalon a földdel nagy egységben élő paraszt bácsi jól megvan a mai világ nélkül. Teszi a dolgát, önellátó, nem vágyik a társadalom illúzióira, nem áldozza be magát, életét a víziókért. Aztán, ha bedől az egész, ha nincs villany, internet, és az emberek egymást ölik  a nagy városokban mert nincs mit enni, minderről ő nem tud, ő úgy képest túlélni, hogy azt sem tudja, az a világ már nincs is. Ő maga lesz a túlélő. Valahogy így vannak az indiánok is. Milyen érdekes lesz, ha az amerikai filmekben sokat emlegetett összeomlás után, a legéletképesebbek az indiánok lesznek és újra a kontinens urai lehetnek.

..

Indián-sumer-magyar párhuzam

Nagyon sok sumer kutató úgy látja, a sumerhez legközelebb a magyarok, törökök és baszkok állnak.

Hasonlóságok tömkelege jellemző a sumer és a magyar népre. Ami a legszembetűnőbb már az ősi időkből, a rovásírás, mely nagyon sok hasonlóságot mutat az egyiptomi hieroglifákkal is. Ez közös ősi múltat, közelséget jelent.  Sok a hasonlóság nyelvészeti szempontból, bár vannak különbségek is. A nyelvészek szerint viszont a hasonlóságok sokkal markánsabbak, mint a különbségek. A sumer nyelv ma már nem létezik, de a sumer kutatók szerint, ha ma valaki megszólalna az ősi nyelven (i.e. 4.000 körül), és egy magyar hallaná, azt hinné, valamilyen magyar tájszólás, bár nem értene belőle semmit.
Sok a közös még a mezőgazdaságban (pl öntözéses rendszer, vetésforgó), állattartásban, a tanító jellegű mesék alkalmazása (a sumer istenek így tanították az embereket az életre, ehhez hasonló a magyar népmese, mely a világon a legnagyobb volumenű, sőt hazánkban nagy sikerrel kezd terjedni a felnőttek számára működő meseterápia). A magyar népmese egyedülálló.

A különbségek száma is nagyon sok. A sumer történelem az istenekről szól, és alárendelő jellegű. A hitvilág is teljesen más, mert a sumer emberek tudatában ott volt, hogy az istenektől függnek. Először egy-egy városállamnak egy-egy istene volt, később már több is, ahogy az istenek keveredtek a földi emberekkel. A sumer történelem és hitvilág teremtésről beszél, égi kapcsolatokról. Ismerik még a Neptunuszt is, sőt a képi ábrázolásokon két nap látható az égen, egyik kör alakú, míg a másik egyenlő szárú kereszt, stb. Még az amerikai kultúrában is megtalálható a teremtés eposz egy zöld smaragd oszlopra vésve. Mindezzel ellentétben a magyarságnak nincs teremtés eposza, viszont van spiritualitása. A magyarság tudja, hogy egy a Teremtővel, nincsenek papok, hiszen mindenki maga szólítja meg a Teremtőt, angyalokkal gyógyított az átlagember, és fő érdeklődési körük a lélek, a lélek születése és főleg a távozása. Még a mesevilág is dimenziók közötti átjárásról beszél, illetve időugrásról, másképp telik az idő valakinek, mint az egész világnak (ilyet a Bibliában is találunk).

Az ősi magyar területeken a mellérendeltség a jellemző, például a földet közösen művelték, hisz az közös tulajdonban volt, senki nem volt a másik ember főnöke. Az emberek mintha nagy családokban éltek volna, így formáltak mellérendeltségre épülő közösségeket.

Felületes szemlélőként néha több a különbség, mint a hasonlóság, azonban, ha a sumer történelemben az ember mélyre megy, még a képírásos, majd rovásírásos időszakba, illetve hasonló időszakban megnézi a Kárpát-medence népét, valamilyen félelmetes párhuzamot, hasonlóságot talál, mind írásbeliségben, mind technikai fejlődésben. Olyan ez, mint amikor két egypetéjű ikergyerek más-más környezetben szocializálódik. Van valami nagyon mély, közös vonás, ugyanakkor fejlődésüknél fogva sok a különbség is. Valahol az emberiség eredeténél, az első társadalmak megjelenésénél van a közös pont, a rokonság, ide kell visszamenni.

Legerősebb bizonyíték az ősi írásosság, az ősi rúnákon alapuló rovásírás. A rúnák nem írásjelek voltak, nem adott információt akartak rögzíteni kőre, fára, homokba, hanem egy-egy eseményt, élethelyzetet befolyásoló erőket megmozdító, megjelenítő jelek, szimbólumok. Ilyen tulajdonságok a siker, védelem, szerencse, stb. Tudatos alkalmazásuk segített a hozzáértőnek.

Az emberiség fejlődésével kezdett kialakulni az írás. Ennek első formája a rovásírás. Mivel a rúnák mindenhol ott voltak az emberek életében, függetlenül attól, hogy a világ melyik részén éltek, az első rovásírás jelek félelmetesen hasonlítottak a rúnákra, hiszen abból indultak ki. Így egyáltalán nem véletlen, hogy a sumer rovásírás nagyban hasonlít a magyar rovásírásra, sőt, az egyiptomi hieroglifákra. Így történhetett meg, hogy magyar kutatók a hatvanas években jobban olvasták az egyiptomi piramisok belsejében található hieroglifákat, mint maguk az egyiptomiak.

Az indiánok teremtés történettel rendelkeznek, csillagfiúkról beszélnek, égi szekerekről., és a földi lányokkal történő keveredésről. Addig amíg sumerban az űrhajók ki voltak állítva közszemlére, az ábrázolásokon igaz gyermeki, de mégis pontosan mutatták be ezeket az űrjárműveket, addig az indiánoknál ez csak szóban van jelen. A sumer történelemben konkrétan adottak az istenek, név szerint, képi és szoborbeli ábrázolásokkal. Az indiánoknál nem tudjuk kik a csillagfiúk, csak annyit tudunk, hogy itt éltek a kiválasztott nőkkel és gyermeket nemzettek, melyeket aztán felneveltek. A sumer istenek tanították az emberiséget, igaz pár apróságot elhallgattak, úgy mint hogy ők sem halhatatlanok, illetve nagyon nem forszírozták azt a tudást, hogyan kell az űrben repülni. Mégis megijedtek, mikor az emberek Bábelnél egy űrrepülőt próbáltak építeni úgy, hogy fogalmuk sem volt az űrrepülés fizikájáról. De az istenek voltak annyira buták, hogy megijedtek ettől. Szerintem, ma nem sokan ijednénk meg attól, ha valamely afrikai törzs sárból és kőből űrhajónak látszó valamit kezdene építeni.
Az indiánoknál maga a törzs mellérendelő szerepet mutatott, de voltak kiemelt irányítói szerepek, mint a törzsfőnök, a sámán, és néhány nagyon jó harcos. Ők a többiek felett álltak, irányítottak, a szavuk szent volt, a nép többi része egyenrangú volt. Maga a nép olyan jelleggel bírt, mint mondjuk az ősi hunok.

Az első és a második világháború után magyarok sokasága árasztotta el az amerikai kontinenst. Móricz János a hatvanas években Ecuadorban dolgozott, és találkozott olyan ősi indián törzsekkel, amelyek ismertek magyar szavakat. Tény, és erről a korabeli sajtó többször is beszámolt, sok közös magyar szó volt néhány ősi indián törzs és Móricz János anyanyelve között. A szavak nem csak ugyanúgy hangzottak, hanem ugyanazt is jelentették. A szavak száma 30-40 lehetett. Móricz ekkor tudatosan kezdett foglalkozni az ősi térképészeti adatokkal, családnevekkel, helyiségnevekkel, és egyéb, az ősi világra utaló szavakkal. Nehezítette a dolgot, hogy a spanyol bevándorlók és megszállók, igyekeztek az ősi nyelvet spanyolosítani. Azonban Móricz elég jól összekötötte a múlt szavait a jelen szavaival, és magyarul volt jelentésük, míg spanyolul nem igazán. Továbbá az indiánok megmutattak neki egy barlangot, melyben ősi ereklyék találhatók. Sokan vitatják, a barlang létezik-e. Igazán nagy híre a barlangnak akkor lett, amikor Däniken járt ott és találkozott Móricz Jánossal.

Däniken írta A kozmosz üzenete című könyvében, hogy látta és lefényképezte ezt a barlangrendszert. Valaki az őskorban vagy az előtt létrehozta ezt a gigantikus alagútrendszert. Peru és Ecuador alatt több kilométert bejártak és felmértek belőle. Ez csak a jéghegy csúcsa, és a modern világ semmit sem akar tudni erről. Valójában egy világ dőlne össze, ha kiderülne, amit “tudunk”, az leginkább nem úgy van. Ezen a ponton lehetne kilépni a történelem homályából, és megkeresni közösen az igazat. Együtt, az egész emberiség. Hiszen közös a múlt, a jelen és a jövő.

.

Az indiánok és a szellemvilág

Részletek a Sumer c. könyvből

A sumeri és egyiptomi időkben az emberiség vezetői (királyok, fáraók, papok) kiálltak az emberek elé és elmondták (elmesélték), hogy néz ki az univerzum, hogy néz ki a Naprendszer, hol van az ember helye a kozmikus rendben. Mi az ember valós eredete és napi szerepe, feladata. Az emberek ezt megértették és elfogadták. Így történhet meg, a mai modern ember úgy néz egy ősi sumer agyagtáblára, mint egy európai kisgyerek a kínai ábécére. Egyszerűen nem tudja felfogni, ami az ősi ábrázolásokon van, mert a modern ember világi megértése lényegesen alacsonyabb szinten van, mint az ősöké volt. Elvakítja a mai embert a materializmus és az egója, valamint az ezeket szolgáló sztereotípiák.

A görög kultúra bukása után kezdték elfelejteni a világ valós működését. Néhány görög bölcs még tudta az igazat, de ez már széles körben nem volt ismert. A hőskorban, a presumer korszakban, de még Sumer fénykorában is minden embernek lehetősége volt tudni mindezt. A görög kultúrában már csak kiváltságosok tudták ezt felfogni és megérteni.

Arisztotelész képviselte utoljára hivatalosan is azt az álláspontot, hogy az ember olyan lény, melynek van teste és lelke, és ez a kettő szorosan összefügg, és ehhez a pároshoz képest van szelleme is, mely külső erő. A szellem már meg van a születés előtt, és megmarad a halál után is. Ezt a tudást akkor már kevesen értették meg. Nagy Sándor sem tudta felfogni, ő marduki valláson nevelkedett. Ezért is ment Mezopotámia egyesítése után Babilonba, hogy Marduk áldását kérje cselekedetére. Azonban ekkor Marduk már halott volt, éppen fel volt ravatalozva. A ténytől, hogy az általa legfőbb istennek tartott Marduk meghalt, Nagy Sándor összeomlott, majd nem sokkal később meghalt.

A Római Birodalom idején a Marduk korszak barbár viselkedése fokozódott, és elérte mélypontját. Ekkor mindennemű tudás eltűnt a köztudatból. A birodalom egy korai globális világ volt, mert fénykorában uralta a legtöbb lakott területet. Azonban a nagyságnak ára is van. A birodalom összeroskadt a saját nagysága alatt. Constatntinus, római császár (i.sz. 272 – 337) utolsó kísérletet tesz a birodalom megmentésére, törvényi rendelettel kötelezővé teszi a vallást. A keresztény vallás, mely eddig tiltott volt, most kötelező jelleget ölt.

Az ötödik század elején két fő keresztény vallási irányzat jelent meg. Az egyiket az antiókhiai Nesztoriosz püspök (386-451), a másikat az alexandriai Kürillosz püspök (376-444) képviselte. Nesztoriosz az arisztotelészi gondolatvilágot vitte tovább. Az emberre úgy tekintett, mint kozmikus lény, és ahogy ma mondanánk, egy ősi szellemtudományos szemléletet képviselt. Igazi megdöbbenést az okozott, hogy Nesztoriosz úgy értelmezte, Jézus anyja nem szűz istenszülő, hanem emberszülő. Tehát Jézus emberként született. Valamikor az őskorban az egyiptomi emberek tudták, hogy a szellem testet ölt és megéli a fizikai életet. Tudták ez saját magukról és a fáraókról is. Egyedül csak az istenekről gondolták, hogy ott nem így történik, hanem azok maguk a nagy szellemek.

Nesztoriosz a múlt tudására épített. Ő a múlt eseményeit logikusan magyarázta, és arra próbálta rávezetni híveit, hogy gondolkozzanak. Két levelet is küldött Celesztin pápának, melyben elmagyarázta szellemtudományos nézeteit.

Ellenfele, Kürillosz kitartott amellett, hogy Mária szűz istenszülő, így Jézus nem ember, hanem isten volt. Ő inkább meseszerű alapokra helyezte az egészet. Csodákból építkezett, kerülte a logikus gondolkozást, és mindenkitől elvárta a feltétel nélküli hitet.

A pápa a vitában neki adott igazat. Kürillosz Alexandriában megerősödött, kegyetlen vallási háború indult a másképp gondolkodók ellen. Az ő áldozata lett Hypatia (355–415) is, aki nőként matematikus, csillagász és filozófus volt. Ő jött rá arra az ősi tudásra, hogy a Naprendszer középpontja a Nap. Mivel megölték, az ő felfedezése a felejtés homályában elveszett, majd Johannes Kepler (1.571-1.630) fedezi fel ugyanezt.

A Nesztoriosz által képviselt, reinkarnáción alapuló vallás Perzsia irányába távozott. Napjainkban Iránban és Szíriában él tovább, mint asszír egyház. Európában Rudolf Steiner munkásságára épülve megjelent egy keresztény egyház, a Keresztény Közösség, melynek alapeleme az ősi tudás, a reinkarnáció és a szabad gondolkodás. Ez utóbbi nem csak lehetőség, hanem egyenesen kötelező napjainkban, mert az emberi fejlődés alapeleme, az emberiség túlélésének egyetlen esélye, lehetősége.

A Kürillosz ideológia győzelme azt is jelentette, hogy minden ettől eltérő vélemény az már eretnekség. Ekkor a tudás utolsó publikus morzsáit is eltörölték. A vallás kezdte irányítani a világot. Nem csak mint vallás létezett, hanem mint politikai irányító erő. Európában nagy hatalma volt a katolikus pápának, aki Rómából igyekezett vezetni a világot. Ő adott koronát, cserébe elvárta a teljes engedelmességet.

869-ben a konstantinápolyi zsinaton úgy döntöttek, ezután az ember nem test-lélek-szellem egysége lesz, hanem csak test és lélek. A döntés értelmében az ember nem hihet a szellemben, az egykori hármas tagozódás (test, lélek, szellem) átalakult kettős tagozódássá. A középkori teológusok és filozófusok, akik tudták az igazságot, óvatosan kerülgették a szellem említését, mert az eretnekségnek számított. Akkor senki sem gondolta volna, hogy a materializmus még a lélek fogalmát is eltörli, így lett a modern ember csak és kizárólag fizikai test.

Az Újtestamentum úgy készült, hogy az eredeti szövegekből kihagyták azokat a részeket, amelyekről úgy gondolták, nem feltétlenül kell azokat közkinccsé tenni. Ez a nemkívánatos tartalom eltávolításának folyamata tovább folytatódott minden egyes alkalommal, mikor fordítások készültek, vagy új tanítások jelentek meg. Ehhez teljesen hasonló, mikor Törökországban nem állítják ki a múzeumokban azokat az agyagtáblákat, amelyeken űrhajók láthatók, vagy Egyiptomban nem szívesen beszélnek arról, miért volt teljesen más fizikuma például Ehnatonnak, vagy Szardínia szigetén miért tűnnek el azok az óriásoktól származó csontok, melyeket az emberek átadtak a hatóságoknak. Az Újtestamentum előtt a tanítások arról szóltak, hogy: fényből vagy és fénnyé leszel, tudatos szabad szellem. Az Újtestamentumtól kezdődően az alapelv megváltozott: porból vagy és porrá leszel bűnös lélek. A materializmus azt mondja: porból vagy és porrá leszel tudatlan anyag.

Azonban éppen a tiltások miatt az ősi tudás titkos szervezetekben, páholyokban élt tovább. Ezek száma nagy, és bár egy közös „irányítás” alatt állnak, mégis mind másképp őrizte meg az ősi tudást. A páholyok és egyes vallások ellenérdekeltek. Ugyanis mindkét fél a világ irányítását szeretné. Ennek megfelelően az uralkodókat különböző korszakokban vagy a páholyok adják, vagy az egyház. Meg kel jegyezni, hogy a páholyok mellett sok kis közösség még magában hordozza a tudást az ősi időktől egészen napjainkig. Sok ilyen kaukázusi, iraki vagy egyéb helyeken elszigetelődött közösségek saját vallásuk révén fenntartják azt az ősi tudást, amit már lehet, hogy nem értenek meg.

A római pápa mindenekfelett álló politizáló és irányító szerepkör volt attól a pillanattól, hogy Constantinus római császár kötelezővé tette a keresztény vallást, amíg egy új gondolkodási hullám el nem indult Európában. Ez utóbbi az ezernyolcszázas évek végén történt. Garibaldi egyesítette az olaszokat, és szabadkőművesként a pápa ellen fordult, elvette tőle Rómát. Franciaország az 1870-es évek után köztársaság lett, melyet szabadkőművesek irányítottak. Továbbá Poroszország lett a szabadkőművesség melegágya. A protestáns vallás pedig a Rózsakeresztes rendből merített. Anglia mindig is más volt. Angol vicc szerint az angol polgár hét közben materialista, hétvégén pedig páholyba jár.

Oroszországban az 1917-es forradalom alkalmával eltávolították a cárt, az ideiglenes kormány sok tagja szabadkőműves volt. Ők azért kerültek hatalomra, mert vállalták, hogy angol és francia irányítás alatt működjenek. Továbbá bevállaltak egy tudatos kísérletet. Ez volt a bolsevizmus bevezetése és kipróbálása.

A páholyok közül a Rózsakeresztes rend tanításai a világ eredetéről és működéséről, a kozmikus kapcsolatról, az ember kozmikus szerepéről, múltjáról, jelenéről és jövőjéről szóltak. Mindmáig ez az alapja a legtöbb szellemtudományos, felvilágosító irányzatnak, spirituális egyháznak. Nyilván vannak olyan páholyok is, melyek nem erre az ideológiára épülnek. A szellemtudomány arra utal, az ember szellemi lény, és őt a kozmoszban a valós helyére pozicionálja. A szellemtudomány nem más, mint a világ megértése a maga valóságában, a kozmikus egységében. Az anyagi világ csak egy apró, de fontos része a nagy egésznek, és semmiképp sem maga az egész. A világ megértése csak széles látókörben lehetséges. A hegyről többet látunk, és jobban megértjük a környezetünket, mint a völgy mélyéről.

A rózsakeresztes tudás a múltból fakad. A IV. században alapította a Rózsakeresztes rendet 4 beavatott mester. Ők még tisztán emlékeztek a tudásra, és szerették volna ezt megőrizni a jövő kor embere számára. Ugyanis a néptől fokozatosan elvették ezt a tudást. Milyen tudás volt ez? Hát a Tao. Ugyanis a Tao nem Kínából származik. Az csupán egy irányzata. A Tao Atlantiszból származik. Amikor az ember még csak félig-meddig volt materializálódva, akkor mindennapjait áthatotta a Tao. Ez nem volt nehéz, hiszen más formában élt, mint ma, más értékrendet képviselt. A Tao ebből a korszakból származik. Thoth smaragdtábláit is áthatja a Tao. Atlantisz időben nagyon régen volt. Ezt az ősi tudást, értékrendet nagy szellemek hozták át napjainkra, mint például Thoth, Isis, és sok egyiptomi fáraó. Amikor sumer területeken megjelent a vallás, már csak Egyiptomban ismerték az ősi tudást. A középkor idején, mikor mindenkit elégettek, aki csak ilyenre gondolni mert, akkor jelentek meg a különböző titkos társaságok, rendek.

Kínában is volt tao, a kínai Tao. Az eredeti Tao kínai változata. Mivel ott más volt a gondolkodás, mint Európában, ezért az atlantiszi Taot adaptálták Kínára. A rózsakeresztesek is adaptálták az ősi Taot, így ők képviselték az európai Taót.

Az indiánok is adaptálták ez ősi tudást, de ott nem voltak titkos társaságok, nem voltak páholyok, hanem az egész nép a Tao elvei szerint élt. A mai történelemben ők voltak az egyetlenek.

Idézetek vége.

Az első világháború előtt jött Rudolf Steiner és világosan elmondta, hogy az anyagi élet csak egy sokkal nagyobb világ kivetülése, a szellemi világ leképzése. Erről beszélnek a titkos páholyok is, és éppen ezért tartották mindezt titokban, mert onnan kerültek ki a világ vezetői. Bár ezek a legtöbbször messze álltak a vezetői képességektől, de ők bizonyos mértékben tudták mindezt, legfeljebb nem értették. Annak idején Nagy Sándor is megőrült, mikor ezt megtudta. Az ősi Atlantiszban, együtt éltek a szellemi lények és az éppen materializálódó ember. Egyiptomban már csak a papok tudták hívni a szellemi lényeket a gyógyítás érdekében. Az ősi görögök még képesek voltak a szellemi látásra. A mai ember érzékelése nagyon pontos, precíz, egzakt. Korábban ez nem így volt. Az ősi görögöknél ez az érzékelés inkább elmosódott volt, tompa szellemi látásnak nevezi Steiner. Ez az ipari forradalomig terjedő időben alakult át olyanná, amilyen napjainkban. Nyilván ez együtt fejlődött a felvilágosodási folyamattal, a racionalitás kialakulásával, az egónk eluralkodásával.

Az indiánok mind a mai napig együtt élnek a szellemi világgal. Olyanok, mint ha Steinert megélnék élőben. A mai ember nem érti Steinert, de az indiánok egyenesen úgy élnek, hogy megélik. Az indiánok olyanok, mint az ősi görögök. Nagyon érdekes, mert ilyen nép nincs több a világon.

Éppen attól különleges mivoltuk, hogy nem akarnak a mai társadalom mintájára egymás felett uralkodni, hogy a közösben gondolkodnak és nem a magántulajdonban, továbbá hordozzák magukban az ősi szellemi látást, érzékelést, ez teszi őket különlegessé.

.

Küldetéstudat

Sokszor megesik emberekkel, hogy tudják, valamit tenniük kell és ezt egész életen át szem előtt tartják, mindent ennek a célnak rendelnek alá.

Van egy 16 éves magyar fiú, aki már évek óta tudja, ő lesz a modern Kőrösi Csoma Sándor. Évente megtanul 1-2 nyelvet, a nyugati nyelveken túl megy már az arab, török, most éppen a kínait tanulja. Úgy táplálkozik, ahogy Kőrösi tette (tea, vaj), és fizikailag edzi a testét a hosszú útra. A keleti harcművészet is annyira megy, hogy a tanítói is ledöbbenek, havonta halad annyit, mint mások egy év alatt. Mintha minderre emlékezne, most csak felfrissíti a tudását. Az iskolában a legjobb tanárnak is bebizonyítja percek alatt, hogy nem sok valóság van a finnugor elméletben, ezt nyelvtanilag, történelmileg igazolja. Neki küldetéstudata van. Tudja, életének célja, felkeresni  a magyarok őseit Ázsiában, és megkeresni a kapcsolatot múltunk és jelenünk között, illetve megtalálni  magyar nemzet életcélját, küldetését.

Hasonlóan van a nemzeteknek is küldetése. Bár a világ változik, és a civilizációnk globalizálódik, a nemezetek inkább mint kisebb közösségek, küldetéssel rendelkező szigetek, maradnak majd fenn a nagy globális világban. Mikor létrejön egy civilizáció, általában egy nemezt az egész, mint Sumer. Aztán ha túl nagy, akkor már kezdenek kialakulni helyi adottságokkal bíró közösségek, melyek lehetnek akár nemzetek is. A történet vége az újbóli egyesülés, ahogy ma nevezzük, a globalizáció. Ezekről a Millió éves civilizációk c. könyvben lehet olvasni. A civilizáció életciklusának a végére a nemzetek mint tudatos közösségek, küldetéstudatukkal térnek el a nagy globális világtól. Így lesznek majd olyan közösségek, mint a bölcsek, a tudósok, a harcosok, stb. Ma is vannak ilyen közösség, például a Szilícium völgy, ahonnan indul mindig a technikai fejlődés. Ma is minden technikai megoldás onnan származik.

A jövőben az a nemzet marad fenn az akkor jellemző formában, melynek küldetéstudata van. A többi beolvad.  A magyar népet nagyon szereti az Isten, mert nem könnyű az élete, sok próbának veti alá, ugyanakkor az ember megjelenése előtti írással rendelkezik, ősi nép, kellő spirituális kötődéssel bír, és bár mindezt most megtagadja, de van egy olyan mag, mely tudja, ebből a mostani helyzetből kijönni csak úgy lehet, ha visszatér az ősi tudáshoz. Ehhez nagy eséllyel be kell dőlnie ennek a világnak, hogy a kényszer rávigye a magyar embert az élet átgondolására. De már itt ez a kényszer.

Hasonló az indián nép is. Teljesen hasonló ősi nép, hasonló struktúrát képvisel mint a Kárpát-medence ősi népe (mellérendelő), egymás kizsákmányolására nem hajlandó, tudatos a földi élet létrejötte felől, sőt még a szellemi világ szerepét is tudja. Sokat szenved az utolsó időkben, nagy áldozatot hoz, de van egy mag, mely tudja az utat. Visszatalálni az ősi értékrendhez, a mellérendelő struktúrához, a természetes élethez. Ezt már önálló államok formájában igyekeznek is megvalósítani. Ők lesznek Amerika igazi túlélői, mert ők nem megszenvedik a váltást, hanem sikerre viszik. Ez az indiánok nemzettudata.

A magyar nép is csak akkor tud túlélni, ha abbahagyja egymás kizsákmányolását (magyar a magyart), ha felfedezi a földdel természetes módon kell bánni (vegyszermentes mezőgazdaság, biodinamikus, demeter), gyermekeit azok fejlődési ritmusában kell nevelni (nem robotokat gyártani), felépíti a mellérendelő struktúrát, kis közösségeket épít, melyek alkotják majd a nagy egészet. Csak ekkor lesz a Kárpát-medence az élet bölcsője, ahogy volt ez az emberiség hőskorában. Az indiánok nálunk tudatosabbak, és előrébb tartanak. De én bízok benne egyszer a mi tudatunkba is feljut a vezérhangya arra a szintre, mikor rájövünk, a modernkori rabszolgarendszer nem a mi világunk és mivel természetellenes, életellenes, ezért nem is lesz nagy sikere hosszútávon. A magyar nemzet az enneagram négyes karaktere, mely integrálódó állapotában a reformer, az egyes, akár Svájc. Küldetésünk az, hogy meg kellene mutassuk a világnak, hogyan lehet másképp, hogyan lehet jól megvalósítani a modern világot. Ehhez vissza kell nyúlnunk a természethez, és az emberi boldogságra kell építeni a világot. Mivel ma pont az ellenkezője van, ezért a mi küldetésünk lenne nem beállni a sorba, és együtt bukni a modern létformával, hanem példát mutatni, kiutat.

Az indiánoknak valahogy a zsigereikben van mindez, nem tudták őket asszimilálni. Nagyon nagy veszteségeket élnek meg, de tudatukban ott van a cél. A jelen civilizációnkból van még bő 350 év, és most kezdődik az utolsó nagy korszak (a falanszter bukásával), melyet Madách Imre űrkorszaknak nevez (lásd Millió éves civilizációk). Mivel ez a korszak már karnyújtásnyira van (néhány év), a mostani értékrend bukását már éljük, nagy eséllyel az indiánok értékrendje meg fog valósulni azon a földrészen. És bízok abban, hogy akkor, abban a pillanatban a Kárpát-medence népe is rájön arra, hogy neki dolga van itt.



Comments are closed.