Hosszú idő után, a nagy titkolózások ellenére, talán fény derült a Szabad-kereskedelmi egyezmény egyik méregfogára.
A múltkor írtam, hogy a multi cégek, és tipikusan a virtuális világot üzemeltetők és irányítók szépen átvették a világ vezetését, tették úgy, hogy ezt a mai kormányok észre sem vették. Fel sem tűnt nekik, hogy az általuk felnevelt, a profit érdekében megvalósított lépésekkel, egy új virtuális lény jött létre, mely éppen a szüleit falja fel.
Aztán kiderült, ebből a vezetői szerepből azok is kérnek, akik akik nem részesei a virtuális világnak, de elég nagynak érzik magukat a világ vezetésére. Most ők lendültek támadásba. A szabad-kereskedelmi egyezmény sarokpontja, hogy a multi cégeknek hatalmuk lesz a mindenkori kormányok felett, a meg nem valósult profit mondvacsinált jogán. Vagyis a vállalatok perbe foghatják a kormányokat, ha olyan törvények születnek, melyek az ő profit elvárásaikat nem engedik megvalósulni. Ezt a maival teljesen párhuzamos jogrend létrejöttével érik el.
Ha például az egyik cég üdítőket szállít hozzánk, és valamikor a kormány ráíratja az üdítős üvegekre, hogy a sok cukor fogyasztása nem egészséges, és emiatt a cég úgy véli, csökken a profitja, akkor beperelheti a kormányt, és kéri az elmaradt profit megtérítését az országtól, vagy akár az egész EU-tól. Hogy ez mennyire nem csak álom, hanem valóság, nemzetközi szinten több ország megjárta már ezzel.
A „mi lett volna ha…” kezdetű mondatoknak nincs értelme, csak azért, mert nem úgy volt. Mi lett volna, ha nincs Trianon? Ha nincs a két világháború? Ami érdekes, éppen erre az ingoványra épít ez a jogrend. Mi lett volna ha, nem változnak a dolgok és az égig nőtt volna a profitom, kérdi majd egyik-másik cég tulajdonosi köre?
Gyakorlatilag az emberi lét emberi mivolta van alárendelve a profitnak. Másfelől megszűnnek a kormányok valós mozgásterei. A virtuális világ urain túl, már a többi nagy multi cég is a kormányok fejére lép. Eddig meg kellett a kormányokat győzni (lobbizás), ez mára elavult, sokkal olcsóbb törvényekkel őket pórázon tartani.
.
Új világrend születik
A globális rend kerül előtérbe. Ez nem jó és nem rossz, hanem egy történelmi szükségszerűség, mely vagy így, vagy úgy, de megtörténik. Persze mindig két út áll rendelkezésre. Vagy megértjük és meglépjük szép szóval, vagy megesik erőszakkal. Egy civilizáció nem fejlődhet addig, amíg szét van darabolva nemzetekre, melyek akár a kis óvodások, vélt és valós sérelmeik nevében egész nap azzal vannak elfoglalva, hogy a másik szemébe homokot szórjanak. A civilizáció akkor tud fejlődni, ha össze tud fogni. ugyanis A FÖLD SORSKÖZÖSSÉG. Senki sem zárhatja ki magát ebből. Az összes korábbi földi civilizáció léte és működése igazolja ezt (lásd Millió éves civilizációk). Egyetlen kérdés, hogy jutunk el ide. Vagy megértjük a szükségszerűségét és a legelőnyösebb módon megvalósítjuk, vagy ellene harcolunk, akkor viszont megkapjuk úgy, ahogy sikerül.
Éppen az új világrendet hivatottak elősegíteni a menekültek, akik feloldják a nemzeti struktúrákat Európában, homogenizálják a kultúrákat. A kormányok hatalmukat átadják a multiknak, sőt már a multik is versengenek egymással a világuralomért. Mondhatjuk, hogy mindez a sors keze, de azt is mondhatjuk, hogy ha a gyeplőt a lovak közé dobtuk, akkor ne reklamáljunk a lovaknál, hogy az árokba vitték a kocsit.
És hol az ember? Neki egy feladata van, individuálisan ébredni. Nincs már szocializmus, nincs már más, aki gondolkodna az ember helyett. Két lehetősége van: vagy zombi lesz, vagy el kezd gondolkodni, kezdi működtetni az Énjét, tudatát, végül is azért adott neki a Jóisten agyat, és döntési lehetőséget. Ezekről a Millió éves civilizációk c. könyvben lehet olvasni.