Rendszeresen szoktak ajánlani olyan sumer témával foglalkozó könyveket, melyek kimondottan azt bizonygatják, hogy amit Sitchin mond, az nem úgy van. Van aki még egy kinyomtatott könyvet is elküldött postán, mások elektronikusan, vagy linkben. Szokták kérdezni, hogy akkor most kinek van igaza?
Sitchinről mindig elmondom, hogy egy materiális kutató, aki a mai gondolkodással rakja össze azt a világot. Valójában használta Samuel Noah Kramer munkásságát is, mely sumert mint egy ismeretlen társadalmat éppen kultúrája révén igyekezett feltárni. Sitchin innen indult, majd mondott egy meredeket, hogy bizony az embert űrhajósok teremtették. Sitchin ezt alá is támasztotta eredeti dokumentációkkal.
Sitchin életműve egy nagyon is komplex képet ad a sumer világról. A napi élet, az uralkodók élete, az egészen apró részletektől, a nagy egészig. Tudjuk milyen volt az iskola, a mezőgazdaság, a város, az ipar, a közlekedés, az űrhajók és egészen az istenek mindennapjainak apró részleteiig. Ez Sitchin életműve. ILYET SENKI MÁS NEM TETT LE AZ ASZTALRA.
Olvastam pár olyan könyvet, ahol mindegyik írás több mint a fele arról szólt, hogy miért gondolta ezt vagy azt rosszul Sitchin. Nem kaptam egy alternatív megoldást, hasonló komplex és józan gondolkodást, hanem azt bizonygatták, miért nem jó ez vagy az. Azt mondják minden elmélet azért jön létre, hogy valamit igazoljon vagy cáfoljon, és nem azért, hogy valamit kutasson. Volt olyan könyv is, mely mélyre ment páholyok témában, de leginkább káoszt generál. A magam részéről várnék egy igazi alternatív életművet Sumerről. Komplexen az egész több százezer évről.
.
A történelem értelmezése
Rudolf Steiner mondta egyszer, hogy a történelem olyan mint a piramis kövei, melyek egymásra épülnek. Ha a köveket nem sorban egymásra építjük, hanem egyedileg szórjuk szét a környéken, akkor az nem piramis lesz, hanem kősivatag. Valójában minden tudás egymásra épül. Valaki felfedez valamit, ami valójában részben mások munkásságából indul ki, részben hozzáteszi az ő saját gondolatait, munkásságát, ez egy kő. Ezt elhelyezi a már létező soron, az éppen adódó helyre. Aztán később jön valaki, aki ezt a tudást felhasználva, saját gondolatokkal kiegészítve, új követ helyez el a mostani felé, nyilván kötésbe a mellette levővel. És így tovább.
Amikor valaki ír egy könyvet, hogy minden eddigi dolog hülyeség, és majd ő megmondja a tutit, akkor a saját kövét nem a piramis építésére fordítja, hanem valahol arrébb egy újat helyez el. Ha ezt sokan teszik, akkor lesz egy félig kész piramisunk és rengeteg szétszórt kő a környéken, ami másra nem jó, mint megbotlani benne.
.
Mit használtam fel Sitchintől?
Remek ábrázolást kaptam az akkori társadalomról, szinte napi szinten. Hasonlóan kitűnően bemutatásra kerültek az istenek és az emberek, azok karakterei, és a domináns, az életet alakító események. Ő a mai gondolkodással megértett Sumer társadalmat mutatta be. Ebből a szemszögből ezt lehetett. És ebben jó.
.
Mit tettem hozzá Sitchin munkásságához?
Először olyan apró dolgokat, mint hogy megfejtettem az istenek karatereit, ezáltal megértettem annak a világnak a törvényszerűségeit, adott események lényegét, elkerülhetetlen voltát, annak a kornak a működését. Erről szól a Sumer c. könyv.
Később Thoth, Steiner, az Akasha Krónika, az indián folklór ide vonatkozó részei alapján megértettem a sumer világ azon részét, mely már több annál, mint amit Sitchin tudott. Ez nem az ő dolga volt, hanem az enyém. Ebből született a Millió éves civilizációk c. könyv.
Rájöttem, hogy a vízözön előtti világ teljesen más, mint az igazi Sumer. Ugyanis a vízözön előtt egy első tudatszintű társadalomról beszélhetünk. Ezt itt most nem tudom elemezgetni, mert túl nagy volumen, de a Millió éves civilizációk c. könyvben ott van részletesen. Sumer már a mi történelmünk, mely egy második tudatszintű társadalom. Éppen ezért a sumer hőskor, a vízözön előtti korszak (lásd Sumer c. könyv) nem a mai civilizációnk elődje, hanem egy korábbi világ.
A középkort megérteni csak akkor lehet, ha fel tudjuk venni az akkori kor emberének az életszemléletét, gondolkodását. Mai fejjel ez nem megy. Tudatosan át kell alakítanunk saját szemléletünket, annak a kornak megfelelően, hogy megértsük. Hasonló ez ahhoz, mint amikor korhű ruhában rögzítenek egy filmet. Nyilván lehetne farmeben és pólóban is, de mégis csak jobban értjük, ha középkori a jelmez. Nos, ehhez tegyük hozzá még a korhű gondolkodást, életszemléletet. Ez az igazi megoldás.
Aztán ha ehhez még hozzátesszük a civilizációk sorsát, sorsfeladatait (lásd Metamorfózis c. könyv), akkor lassan eljutunk oda, hogy megértjük létezésünket. Továbbá nem csak a múlt lesz világos, hanem jelenünk és jövőnk is. A közeli jövőnk és a távoli. Így jutunk el a Millió éves civilizációk c. könyv által bemutatott komplex képig, megértve milyen nagy világok voltak előttünk és mi lett velük.
Ha Sitchin munkásságát kiegészítjük még a páholyok dolgaival (lásd Sumer c. könyv), akkor megértjük, hogy most is Sumert éljük, hiszen hasonló mód, hasonló dinasztiák vezetik a világot. Viszont azt is tudni illik, hogy a gyermek felnőtt, most már ideje lenne leszakadni szüleiről, önálló életet élni, még ha ez nem is tetszik a szülőknek. Lehet a szülővel együtt békében élni, ahogy ez már nagyon sokszor meg is történt Sumer előtt, erről lehet olvasni a Millió éves civilizációk c. könyvben. EZ A SZIMBIÓZIS ADOTT TUDATSZINTEN, AZAZ NÁLUNK LÉTSZÜKSÉGLET. DE LEHETNE MÁSKÉPP IS. Lásd Millió éves civilizációk c. könyv.
A Sumer c. könyv volt a második. Sok mindennel kiegészítve jutottunk el a Millió éves civilizációkig. Aztán pár dologgal tovább bővülve jutunk majd el a Sumer II.-ig, mely a kilencedik könyv lesz. Az első könyv még a béka perspektívája, aztán egyre emelkedünk a sas látószögére.
Erre a megértésre mindenki képes, aki akar, ezért tudatos lény, ezért ember.
.
Sitchin vs. mások?
Az életben nincs alapigazság, sőt egyszerre több igazság is létezhet (lásd Ébredés c. könyv). A magam részéről nem ítélem meg sem Sitchint, sem azokat, akik azt mondják, nem igaz, amit mondott. Inkább felhasználom a számomra építő jellegű információkat, melyek az én világképemmel, értékrendemmel kompatibilisek, és újabb követ helyezek el a civilizációs piramis oldalán, az aktuális helyre, hogy aztán erre mások is építhessenek. Ezt tudnám ajánlani mindenkinek, ahelyett, hogy ítélkeznénk.
Számomra, mint fizikai valós történelem, mind a mai napig Sitchin adott a legtöbbet megértésben. Munkássága eredménye egy részletes történelemkönyv, amit az iskolában tanítani kellene. Ha nem kaptam volna meg tőle ezek az alapvető materiális infókat, akkor számomra ma Sumer nem lenne több, mint egy nagy lila köd. Nem lett volna mire építsem saját megértéseimet. SITCHIN EREDMÉNYE, HOGY SUMER KILÉPETT A MITOLÓGIÁBÓL ÉS VALÓSÁG LETT. Nyilván nem értett mindent, nem látott át mindent, de nem is az volt a dolga. Ami viszont az életfeladata volt, azt megette. ÉS ÉN EZÉRT TISZTELEM ŐT NAGYON.