Sokak kérésére, részlet a Millió éves civilizációk c. könyvből:
„Minden civilizáció működése bizonyos szabályokra és bizonyos rendre épül. A szabályok egyszerűek, és tartalmazzák például az adott társadalom sorsát, feladatát, küldetését. A rend az adott társadalom struktúrája. Azt mondják minden nap az Isten ajándéka, és az, hogy mit kezdünk az adott nappal, az a mi ajándékunk Istennek. Hasonlóan van ez minden civilizáció esetén. Adottak a szabályok és a struktúra. Hogy mit kezd vele az a sok intelligencia, az már az ő ajándékuk az univerzum felé.
Minden civilizáció esetén van egy néptömeg, mely akár a fizikában, bizonyos tehetetlenséggel bír, azaz lassan reagál, de nagy a volumene. Vannak ugyanakkor odaillő felébredt mesterek, vezetők, akik a dolgokat viszik előre. Néha ideszületik egy-egy még nagyobb tudatszintű mester is, ahogy volt Sumer idején Thoth. Ők még markánsabban viszik előre a folyamatokat, még innovatívabbak. Vagy Ehnaton, aki annyira céltudatosan akarta előremozdítani Egyiptomot, hogy a nép, mely nem mértette őt, tehetetlensége révén meg is gátolta ebben, ezért megbukott az uralkodása.
A struktúra és az abban levő dinamikus folyamatok garantálják a fejlődést, változást. Hogy a dolog még érdekesebb legyen, megjelenhet sok egyedi lény emberi formában, aki nem illik bele ebbe a struktúrába. Ezek, a jellemzőik alapján messzemenően különböznek mindenki mástól. Külön adottságokkal rendelkeznek és másképp látják a nagy egészet. Napjainkban hasonlóak a kristály gyerekek, korábban indigó gyerekek, azok minden fajtája. Ők alapvetően mások, mint az átlagos ember, ráadásul nagy számban vannak jelen. Céljuk, a világ szemléletének, látásmódjának a változása. Ha a jelenlegi civilizációt nézzük, mely a második tudatszintet képviseli, akkor elmondható, hogy a sorsát irányították a harmadik szintet képviselő sumer istenek, illetve az azokat segítő negyedik tudatszintet képviselő lények, szintén emberi formába születve. A földi élet az Orion-Szíriusz környékéről származik, ahol nagyon sok faj él a hármas tudatszinten. Ezek nagyobb része megvilágosodott civilizáció, értik és tudják az életet, és segítő szándékkal nyilvánulnak meg akár a Földön is, emberként leszületve, de emlékezve arra, hogy kik ők valójában. Szintén segítő szándékkal jönnek, de sokkal kevesebben a negyedik szint kiemelkedő alakjai, időnként. Találkoztam olyan kislánnyal, aki angyal, és öt-hat éves korában mindent tud a másik világról, illetve a fogantatásától az adott pillanatig, mint egy film mindenre emlékszik. Tudja küldetését, és bár vannak érzelmei, nem ezek alapján dönt. Ezen túl vannak olyan lények, akik adott feladat erejéig, akár percekre, akár napokra jönnek, fizikai testet álcáznak maguknak.
Mindezen túl vannak a csillagközi harcosok. Ők egyénileg érkeznek (születnek) az Orion-Szíriusz környékéről, a hármas tudatszintet képviselik, és fajuk vagy most billen át a jó irányba, vagy nemrég billent át. Lényeg, hogy emlékeznek a saját bolygójukon történt változásra és ezt az univerzum más helyein is el akarják érni, segíteni személyes közreműködésükkel. Tudják, hogy ez a fejlődés menete. Nagyon erős bennük a vágy a földi élet megreformálására is. Mint igazi harcosok, küldetéstudatuk van, és az sem érdekli őket, mit lehet és mit nem. Éppen ezért sokszor megesik, hogy a jövő gyógymódjait alkalmazva gyógyító munkát végeznek a Földön, de azt nem veszik figyelembe, hogy nem minden ember képes az ébredésre, sőt nem is mindenkinek kell ébrednie. Ők minden embert át akarnak segíteni az utca másik oldalára, függetlenül attól, hogy valaki át akar-e menni vagy sem. De az is előfordul, hogy azokat is átviszik, akik ezen az oldalon élnek, ezért ők odaát eltévednek, akár egész életre. Ők céltudatos harcosok, de gyakran nem veszik figyelembe a lehetőségeket és az emberi tényezőt. Nem tudják megérteni, hogy az ember alacsonyabb tudatszinten van jelen a Földön, és ezek szerint kellene vele bánniuk.
Hab a tortán, ha olyan családba születnek, ahol a szülők hasonló képességekkel bírnak, vagy csak nyitottak ezekre a dolgokra. Egymást fokozva, szinergikus hatást érnek el. Ha számmisztikát nézzük (lásd Metamorfózis c. könyv), a csillagközi harcosok mindig erős egyéniségek, nagy az egójuk, és életfeladatuk az ego megfékezésén túl a szellemi fejlődés. Tehát meg kell tanulniuk az alázat fogalmát, és bár a harmadik tudatszinten vannak, mégis meg kell valósítaniuk azt a szellemi fejlődést, mely bölcsességgel látja el őket. Az erős egyéniség nagy kihívás. Ugyanis, ha az ego eluralkodik az egyéniségen, akkor diktátor lesz. Ha kordában tarja az egóját és megvalósítja a szellemi fejlődést, bölcs mester.
Az Egészség c. könyvben bemutatásra került, hogy az ember hétéves ciklusokban fejlődik. Ennek keretén belül a 21-28 éves korszak a lázas alkotás kora, ami kapkodást is jelent. A 28-35 éves kor a meggondolt alkotásé. Jelen esetben a csillagközi harcosok a lázas kapkodás korát élik, a „mindenáron tenni akarok”, amiről azt hiszik, a legjobb, a leghasznosabb. Nekik ebben az életben túl azon, hogy meg kell tapasztalniuk egy alacsonyabb tudatszintű társadalom működését, tehetetlenségi együtthatóját és markáns volumenét, nagyon komoly kiképzőtáborban kell alkotniuk, át kell lépniük a mindenáron kapkodásból a gondolkodó cselekvésbe. Most kell kialakulnia az ő bölcsességüknek, hogy a kapkodás helyett megfontolt cselekvőkké váljanak. Nyilván itt ezt most meg kell tanulniuk, begyakorolniuk, hogy aztán például otthon bátran alkalmazni tudják.
Tehát a csillagközi harcosoknak két küldetése is van. Egyfelől a helyi struktúra és a fejlődést előmozdító hatáson túl kicsit felborzolják a kedélyeket, új ingereket visznek a társadalomba. Olyan ez, mint az élményfürdőben, mikor a medencében keringő vízbe benyomunk szándékosan egy kis sűrített levegőt. Más lesz az érzésünk. Másfelől ők maguk is kiképzésben vesznek részt, egyenesen a frontvonalon, hogy aztán az itt megszerzett tudást otthon, vagy más idegen terepen profiként, esetleg vezetőként hasznosítsák.
A bölcsességet nem adják ingyen, egymást tanítja a második tudatszintű civilizáció és a harmadik szintet képviselő csillagközi harcos.
A csillagközi harcosok mindig a második szintű társadalmak közepébe csöppennek. Magasabb szintű társadalmakhoz az ő tudatuk már alacsony lenne, míg az első szintű társadalmaknál nem tudnának tanulni, mert a társadalommal nem alakulna ki az a kölcsönhatás, mely őket is formálja. Tehát nagyon is specifikus esettel állunk itt szemben, speciális feltételei vannak a csillagközi harcosok kiképzőtáborának.”