Forrás: Pharmaonline.hu
Az idézőjelbe tett alábbi pár mondat a fenti forrásból van kimásolva, érdemes elolvasni az eredeti dokumentumot. Az oldal aján szerepelnek a saját gondolatok.
“Minden negyedik gyógyszervegyület potenciális „antibiotikum”?
Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (European Molecular Biology Laboratory; EMBL) kutatói 1197, különböző hatástani csoportba tartozó gyógyszervegyületet vizsgáltak meg abból a szempontból, hogy azok miként befolyásolják a baktériumok növekedését, szaporodását.
Mintegy 1200 hatóanyag 40 fajta baktérium tesztelve
Minden negyedik, nem antibiotikumként ismert, a mindennapi terápiában alkalmazott hatóanyag rendelkezik bizonyos bakteriosztatikus vagy baktericid hatással.
Érdekes módon a mikroorganizmusok elleni hatás nem volt egy bizonyos kémiai szerkezethez köthető; például a különböző kémiai alapvázas antipszichotikumok közül sok bizonyult a baktériumok növekedését gátlónak. Emellett, egyes nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID), protonpumpagátlók (PPI) és kalcium-antagonisták is befolyásolták a bélbaktériumok fejlődését.
Az antipszichotikumok bélbaktériumokra kifejtett jelentős hatását figyelemre méltónak tartják a szakemberek, ugyanis a jelenlegi ismereteink szerint az antipszichotikumok célpontjaként szolgáló dopamin- vagy szerotonin-receptorok egyáltalán nem találhatók meg a baktériumokon. Ez alapján feltételezhető, hogy az antipszichotikumok bélbaktériumokra kifejtett hatása nem csupán mellékhatás, hanem a terápiás csoporthoz köthető fő hatás része lehet. Ez utóbbi, már-már utópisztikus teória alátámasztható a bél-agy tengely kapcsán az utóbbi években megszerzett új ismeretekkel, vagyis azzal, hogy az intesztinális mikrobiom befolyással lehet a hangulatra, a viselkedési mintázatra és a neurodegeneratív kórképek előfordulási gyakoriságára.”
.
Mit jelent mindez?
A fenti kutatás egy területet ölel fel, és nem szól arról, hogy a máj, vese és egyéb szervek mit “szólnak” a gyógyszerekhez. Ez egy másik kutatássorozat. Viszont ezek a szerek népi gyógyszerek (depresszió, vérnyomás, gyulladás), amiket akár egy életen át akarunk szedni s legtöbbször ezekből több fajtát, hiszen ezek a diagnózisok együtt járnak.
Mégsem lehetséges az az illuzórikus állapot, hogy úgy éljük életünket, ahogy akarjuk, és a betegségeinket helyettünk megoldják a gyógyszerek. Ebből a szempontból a gyógyszer elnevezés csalóka. Mert nem gyógyít meg, nem oldja meg helyettünk a családi, munkahelyi és egyéb konfliktusokat, az továbbra is a mi dolgunk, de tudnak segíteni egy ideig a túlélésben, hogy tudatossá váljunk és tudatosan oldjuk meg életünk feladatait.